Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

III. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

sek megindulása előtt érkező lakosok Békés megyéből is gyakran továbbszöktek a déli megyékbe. Ennek jele, hogy 1719-ben Békés megye akkori 11 települését mindössze 333 család lakta.

9 Az országhatárokon belüli jobbágy vándorlást az államhatalom és a nemesi vármegyék sem tudták megakadályozni, egészem az 1730-as évekig.

10 A török hódoltság alól felszabadult országrészek életében a. magánföldesurak megjelenése hozott jelentős változást. A Habsburg uralkodóház az idegenből (többnyire az osztrákok közül) honosított új földesuraknak adományozta a kincstári földek zömét, különféle szolgálatok vagy állami adósságok fejében. Békés megye területének túlnyomó része, továbbá egyes hozzákapcsolódó Csongrád és Zaránd megyei földek — köztük Elek, mint puszta is — az adományozások során 1720-tól Harruckern János György császári élelmezési biztos birtokai lettek.

11 /. Német települések a Dél-Alföldön 1. Gyula; 2. Elek; 3. Mezőberény; 4. Gyoma; 5. Almáskamarás; 6. Orosháza; 7. Mezőhegyes; 8. Gyulavarsánd (Vár§and); 9. Ottlaka (Grániceri); 10. Székudvar (Socodor); 11. Szentmárton (Sinmartin); 12. Simánd (Simand); 13. Zaránd (Zárand); 14. Borosjenő (Ineu); 15. Szentanna (Sintana); 16. Németpereg vagy Nagypereg (Peregul Mare); 17. Szemlak (Semlac); 18. Arad; 19. Glogovác (Vladimirescu); 20. Újpanát (Horia); 21. Gyorok (Ghioroc); 22. Paulis (Páuli§); 23. Radna (Radna) Jelmagyarázat: • jelentős német lakossággal rendelkező település • német lakosokkal is rendelkező települések 9 IMPLOM J. 1971. 38-39. 10 IMPLOM J. 1971. 17-18, 57-58., KARÁCSONYI J. 1896. I. 329., SZABÓ I. 1941. 127-134. 11 HAAN L. 1870. 40-41., ÉBLE G. 1895 . 38-45., KARÁCSONYI J. 1896. I. 417-422., KISMARJAIKONRÁDE. 1935. 14-19., SCHERER F. 1938. I. 276-278., IMPLOM J. 1971. 38-39.