Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)
II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM
telrendszer is, a magas kamat és a rövid lejárat miatt. 26 A földhöz juttatottak rossz igaerő- és eszközellátása közismert. Békés megye 20 ezer újgazdája közül 2004 kapott állatot, 3071 valamilyen mezőgazdasági gépet. 27 A lassú megerősödésre vall, hogy 1947-ben már mintegy 4500 újgazdának volt lova, és közel 20 ezer tehén volt a juttatottak tulajdonában. (Ez a megyei teljes állomány körülbelül 15, illetve 40%-át jelenti.) 28 Nem kevés gondot okozott az újgazdák szociális helyzete is. Egy 1948 májusában készült Békés megyei felmérés szerint a számba vett 15 811 újgazdából 11 113 továbbra is a volt majorokban lakott, csak 2708 tudott a kapott földön tanyát építeni. 29 A sokféle gond és hiány ellenére kezdettől fogva, a föld kiosztása után szinte azonnal, jelentkeztek azok az egyre erősebb és eredményesebb törekvések, amelyek a földhöz juttatottak jövőjét megalapozták. Az MKP, a Nemzeti Parasztpárt és általában a baloldal viharsarki vezetői a többtermelés, a belterjes gazdálkodás érdekében az újgazdák sokrétű, tervszerű támogatását sürgették. Ennek módszereit, részleteit is megvilágították, 30 összhangban az Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége 1946 végétől különösen harcos kezdeményezéseivel. Az MKP Békés Megyei Bizottsága 1947 elején — az MKP országos hároméves tervjavaslatához illesztve — részletes és szakmailag is kiváló tervet dolgoztatott ki a megye mezőgazdaságának fejlesztésére. 31 Eredményes lépések történtek az újgazdák kulturális felemelkedése érdekében is. 1946 őszéig 23 új népiskolát szerveztek a volt Békés megyei uradalmak épületeiben, s 14 további iskola szervezése folyt még. 32 1946-tól kezdve a településszerkezet átalakítása érdekében is fontos intézkedések történtek, éppen az újgazdák tanyáinak megszaporodása, a mezővárosokból, nagyközségekből történt kirajzások következményeképpen. A három viharsarki megyében 1945 és 1949 között (Szeged nélkül) 7 új község alakult, majd — az 1949-ben kidolgozott tanyaközpont-tervezetek alapján, illetve azok továbbfejlesztésével — ugyanezen a területen 1950 és 1952 között további 15 új községjött létre. 33 (Szeged nagy kiterjedésű határából ezen túl 12 új községet alakítottak.) Az így született települések közelebb vitték a lakossághoz az alapvető közintézményeket, a kereskedelmi ellátást, a közigazgatást, megszüntették a távol eső tanyák nehéz helyzetének egyes összetevőit. A földreform lezárása után a gazdagparasztság korlátozása jegyében kiadott 1948. őszi haszonbérleti rendelet hozott új mozzanatot a földkérdésbe a Viharsarokban is. A 26 CSML Szentesi Fióklevéltára. Csongrád m. Földhivatal 5079. T. n./1947. A Magyar Országos Szövetkezeti Központ és a hitelszövetkezetek igen magas haszonra törekedtek. Az 1946 őszén kapott minden 100 kg vetőbúzáért az újgazdának 1947-ben 145 kg-t kellett visszaadnia. 1946 őszén 9%-os kamatra adtak őszi szántási hitelt. A hitelszövetkezetek 1947-ben 12% kamatot számítottak fel a zöldhitelnél. BML Békés m. Törvényhatósági biz. közgy. jkv. 1947. május 19. 27 BML Békés m. Földhivatal 23. cs. Dátum és jelzet nélküli 1948. évi összesítő kimutatások. 28 S. HEGEDŰS LAJOS: AZ újgazda „lelkét" adta a jószágért. Viharsarok, 1947. december 14. 29 BML Békés m. alispán 9998/1948. 30 BIRKÁS IMRE: Segítséget az újgazdáknak! Viharsarok, 1947. január 12.; Véget ért az MKP III. Békés megyei konferenciája. Viharsarok, 1947. január 20.; Csanád megye újgazdái. Makói Népújság, 1947. január 8. 31 BML Békés m. alispán 12833/1947. A terv ismertetését lásd: Viharsarok, 1947. január 31.; 1947. március 15.; 1947. április 6. 32 A Magyar Kommunista Párt harca Békés megyéért. Békéscsaba, 1946. 52. 33 KOVACSICS JÓZSEF: A felszabadulás után alakult községek fejlődése. Állam és Igazgatás, 1960. 1. sz. 43.
