Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

Az 1 kat. holdon felüli földtulajdonnal rendelkező birtokosoknak a tárgyalt három megyében (Szeged nélkül) 1935-ben és 1949-ben kimutatott együttes számát összevetve kiderül, hogy az emelkedés 19 281 volt. Ebből 10 000 jutott Békés megyére, 2500nál több Csanádra, s közel 6500 Csongrádra. A közel húszezer új viharsarki parasztbirtok természetesen csak megközelítő szám, minden bizonnyal a már stabilizálódott juttatásokra vonatkozik. (Megközelítő e szám azért is, mert nem ismerjük az 1935 és 1945 tavasza közötti paraszti birtokváltozások arányait.) A birtokstruktúra átalakulásának felméréséhez csak Békés megyéből rendelkezünk kellő mélységű adatokkal." Az 1947 végéig alapjában véve lezárult földreform következményeként a megye megművelt területének 72,1%-áról 90,5%-ára nőtt a 100 kat. holdon aluli tulajdonosok — azaz az összes parasztréteg — birtoklási aránya. (A fennmaradó 9,5% közösségi célú, közületi vagy állami föld, tartalékterület volt.) Ez a birtokarány jól bizonyítja, hogy a földreform elé tűzött fő cél, a feudális eredetű birtokstruktúra megváltoztatása, teljes mértékben megvalósult. 1. táblázat A paraszti birtoklás arányainak növekedése Békés megyében a földreform végrehajtásával (1947 őszéig) Birtokkategória (kat. hold) 0-5 5-25 25-100 Összesen Növekedés, illetve csökkenés (-) kat. hold gazdaságok száma 10 860 7 712 -190 18 382 40 415 59 222 -7 987 91 650 A megye megművelt területéből az egyes kategóriára jutó % földreform előtt földreform után 17,9 25,6 27,9 39,2 26,3 25,7 72,1 90,5 Az 1. táblázat azt igazolja, hogy Békés megyében a földreform előtti közel 46%ról sikerült közel 65 %-ra emelni a 25 kat. holdon aluli, saját keze munkája után élő dolgozó parasztság részesedését a megművelt területből. Ez együtt járt a gazdagparasztság kisebb mértékű visszaszorításával, a nem mezőgazdasági foglalkozású, de földet is szívesen vásárló kisburzsoázia birtokainak részbeni felhasználásával. Az 1949. évi népszámlálás szerint a Viharsarokban a földdel rendelkezők közül az 5 kat. holdon aluli, félproletár állapotnak megfelelő kategóriák voltak túlsúlyban.

12 Az arányok egyértelműen jelzik (lásd 2. táblázat), hogy a földreform, kellő mennyiségű föld hiányában, a Viharsarokban sem tudott elindítani számottevő „középparasztosodási" folyamatot. Csanád megyében, minthogy korábbi fejlődése (kincstári pusztákra telepített kertészközségek, kis határral) következtében eleve vékony módosparaszti réteggel rendelkezett, lényegében megmaradtak a kedvezőtlen birtokarányok. Az új gazdák számára a gazdaságok kis területén túl lehetetlenné tette a középparaszti 11 MOLNÁR MIHÁLY i. m. nem ad 5-25 kat. hold közötti részletezést. 12 1949. évi népszámlálás. III. Bp., 1950. 436-437. Az egyes birtokkategóriákhoz tartozó földterületet e kötet nem közli.