Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)
II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM
45. táblázat A baromfiállomány 100 kat. hold mezőgazdasági területre számított aránya a főbb baromfitartó helységekben 1935-ben (db) Békés megye 160 db Mezőberény 196 db Battonya 401 db Gyoma 155 db Békés 154 db Gyula 226 db Békéscsaba 151 db Füzesgyarmat 140 db Orosháza 232 db Kunágota 349 db Szarvas 213 db A két háború közötti negyedszázad megyénkbeli állattenyésztésében a minőségi tenyésztés érdekében tett lépések kívánnak még említést. Valamennyi idetartozó törekvés a jobb értékesítést is szolgálta, zömük a válság utáni esztendőkben jelentkezett. A kormány szerény anyagi és érdemleges hatósági támogatást nyújtott hozzájuk. A harmincas évek végére mintegy 15 tejszövetkezet jött létre a mai megyeterületen. Az apaállat-ellátás szervezett megoldása mellett a törzskönyvezés kiszélesítése és a tejelés-ellenőrzés megszervezése volt a legfontosabb lépés. (ÉBER E. 1961. 437-438.; GUNST P. 1970. 324-328.) Békés megyében az 1928-ban Orosházán alakult Békés vármegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesület 1929-ben 442 tehénnel hozta létre az első tiszántúli tej ellenőrző körzetet. A rendszeresen ellenőrzött tehenek fele az első időkben az orosházi parasztgazdaságoké, a többi a megyebeli uradalmaké volt. (REICHHARDT B. 1931, 1932.) 1943 elejére az ellenőrzés alatt álló tehenek száma megközelítette a 2600-at, de ez is csak töredéke volt a megyebeli állománynak. 53 Csanád megyében szintén 1929-ben indult a tej ellenőrzés, mindössze 13 gazdaság 379 tehenével. A kelet-csanádi birtokosok mellett a mezőhegyesi állami tehenészet játszott ebben vezető szerepet. 54 Az uradalmi és a vagyonos paraszti tejtermelő gazdaságokról nincsenek átfogóbb további adataink. Létükre mutat, hogy 1935-ben a megyében 5254 szecskavágót és 131 tejszeparátort írtak össze. (M. Stat. Közi. új sor. 112. k.) A nevezetesebb uradalmi tenyészetek közül a korabeli leírások a mezőhegyesi állami birtokon kívül sokszor emlegetik a Doboz-Pósteleken található szimmentáli tehenészetet, a dobozi telivér ménest, a kígyósi magyar fésűsjuhászatot, a pósteleki mangalica kondát, a kunágotai tejgazdaságokat. Számon tartott baromfi tenyészet volt Kaszaperen. A II. világháború első felében az állattenyésztés eredményessége érdekében több állami intézkedés született. 1941-42-ben jelentős számú tenyészállatot kaptak a parasztgazdaságok, jelentős kedvezményekkel. 55 E támogatás eredménye mutatkozott meg abban, hogy a háborús állatbeadás (1943 végéig pl. 9200 db szarvasmarha a megyéből) sem vetette vissza a tenyésztési kedvet. 56 Békés vm. Hivatalos Lapja, 1943. február 18. CSML Csanád vm. Gazd. Egy. ir. 264/1929, 32/1930, 275/1930. BML Békés vm. tvh. biz. közgy. jkv. 143/1941. Békés vm. Hivatalos Lapja, 1943. február 18. Békés vm. Hivatalos Lapja, 1943. május 9., 1943. december 9.
