Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

osztott földeken csak kivételesen jöttek létre életképes kisgazdaságok, a juttatott agrárproletárok a vételár, az adók terheivel, igaerő- és eszközhiánnyal küzdöttek. A mi területünkön a közcélú juttatásokat is beszámítva 2,42 kat. hold, a csak parasztkézbe, pontosabban agrárproletárok részére adott földet tekintve pedig mindössze 2,0 kat. hold volt az egy juttatottra eső átlagterület. (M. Stat. Közi. új sor. 99. k.) (30. táblázat) 30. táblázat Az ún. Nagyatádi-földreform eredményei a mai Békés megye területén FöldhözJuttatott Házhelyhez Juttatott Vitézi telek és juttatott terület juttatott terület közcélú juttatás személy (kat. h.) személy (kat. h.) (kat. h.) Békés megye* 20 790 39 854 10 918 2 940 5 212 Csanád megye** 7 466 9 214 4 222 1 387 485 Bihar megye** 5 159 12 872 2 198 631 3 317 Dévaványa*** 1 231 7 939 385 108 4 878 Mai megyeterület 34 636 69 879 17 723 5 068 13 892 * Az 1950-ben elcsatolt Öcsöd nélkül ** Csak az 1950-ben idecsatolt területek adatai *** A Szolnok megyéből 1950-ben Békés megyéhez csatolt terület Kelet-Csanádban a juttatás átlaga még a másfél holdat sem érte el. A töredékparcellás juttatottak zömét nem tudta eltartani a kapott föld, továbbra is bérmunkára kényszerültek. (KERÉK M. 1939.; A FÖLDREFORM... 1930. 31-38.) A szabadforgalmú földek áránál mintegy 30%-kal magasabb megváltási összeggel eladósodott szegényemberek a húszas évek végére a kapott terület mintegy feléről lemondtak.

44 A gazdasági világválság idején az általános eladósodás következtében a földvisszaadások tömegessé váltak. (KÖTELES L. 1973. 328-330.; LEINERGY. 1973. 223-228.) A Békés megyei földeket terhelő jelzálogkölcsönök jelentős része a juttatottak adósságából állt. 1929-ben kerek számban 140 ezer kat. holdat terhelt a megyében jelzálogkölcsön, 30 millió pengővel. (M. Stat. Évk. 1929.) Békés megye egyébként — Pest és Fejér után — a legnagyobb kölcsönösszeggel megterhelt megye volt. 1931-ben a megyebeli földek összértékének 8,8%-át, 1932-ben már a 10,2%-át tette ki a bekebelezett teher. (SEBESS D. é. n. 161-163.) A hosszadalmas reform kudarca nyilvánvalóvá vált. A kiosztott földek jó része a jobbmódú parasztság kezébe vándorolt. A Csanád megyei Gazdasági Egyesület ülésén 1936-ban nyíltan meg is mondták: a reform valójában „a háború és a forradalmak utókövetkezményeiként mutatkozó társadalmi izgalom levezetését" szolgálta. (SZABÓ F. 1971. 473.) A reform során magas összegű kártérítés ellenében igénybevett földeken kívül a harmincas évek legvégén és a háború első felében a fasiszta törvények alapján parcel44 BML Békés vm. alisp. ir. 3865/1929. CSML, Csanád vm. Gazd. Egy. ir. 336/1925, 380/1927, 61/1930.