Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

19. táblázat A szálas és gumós takarmányfélék vetésterülete Békés megyében 1870-1915 között (kat. holdban) Ev Lucerna Takarmány- Csalamádé Takarmány- Természetes és lóhere répa bükköny kaszáló 1870 ? 2348 ? ? ? 1888 14 633 4523 ? ? ? 1901-1905 19 270 7738 5989 6561 44 141 (öt év átl.) 1911-1915 23 935 7242 6665 9532 30 604 (öt év átl.) 1900-ban a megye szántóterületének 9%-át, 1910-ben pedig csak a 8,8%-át foglalták el a szálas- és gumós takarmányok. (KAÁN K. 1917. 235.) Békés a legtöbb lucernavetéssel rendelkező öt megye közé tartozott. A dualizmus félszázadában vált szélesebb körűvé területünkön is a kifejezett árunövény jellegű ipari növények termesztése. (20. táblázat) (Hiv. Stat. Közi. 1873. III. füz.; Aradi Ker. és Ipk. jel. 1888, 1895; Mg. Stat. 1895. III. k.; M. Stat. Közi. új sor. 66. k.) 20. táblázat A főbb ipari növények vetésterülete Békés megyében 1870-1915 között (kat. holdban) Év Dohány Repce Kender Len Cukorrépa Seprőcirok Magbükköny 1870 1983 8228 8305 1888 4015* 4252 2329 25 1265 1895 2660 5126 930 9 1111 990 1516** 1901-1905 átl. 3389 2155 2069 419 2875 1334 1313 1911-1915 átl. 3172 2267 994 372 3936 1115 1337 a vetester. %-ában 0,6 0,4 0,2 0,1 0,7 0,2 0,3 * 1887. évi adat. ** 1894. évi adat. Békés megye az első világháború előtt nem játszott vezető szerepet e növények kapcsán, még a cukorrépában sem. Csanád keleti felének a dohánytermesztésben változatlanul kiemelkedő helye volt (1911-1915 között országosan a 6.), bár a vetésterülete 5000 kat. hold körül állandósult. A kender vetésterülete a háziszövés visszaszorulása miatt csökkent. A szegedi kendergyár eléggé eredménytelen propagandát folytatott az olasz kender elterjesztésére. (Aradi Ker. és Ipk. jel. 1883, 1893.) A cukorrépát a hatvani, majd a mezőhegyesi gyár igyekezett megkedveltetni a nyolcvanas évek végétől. Békés megye jó ideig a hatvani gyár érdekkörébe tartozott, a századforduló után már mindkettőnek termelt. Az 1910-es évektől a sarkadi cukorgyár is előmozdította az uradalmi termelést. A kelet-csanádi és az Arad megyei birtokosok a mezőhegyesi gyárnak szállították a répát. Mindamellett a világháborúig a cukorrépa nem vált tájunk fontosabb kultúrnövényévé.