Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

A fokozatosan emelkedő össztermés és a kissé javuló termésátlagok mögött a gabonával kapcsolatos műveletek erőteljes gépesítése, a rendszeresebb trágyázás elterjedése, a táji adottságokat figyelembe véve nemesített vetőmag (Mokry Sámuel) megjelenése áll. Békés megyében már 1871-ben 88%-ban vasekét használtak, a megye e tekintetben a 7. helyen állt az országban. 1895-ben a vasboronák alkalmazása 50%-os volt, az előkelő negyedik helyen állt a megye. (VARGA GY. 1965. 323-339.) Országosan élenjárt Békés a vetőgépek számában is. 1871-ben minden 1735 kat. hold szántóra, 1895-ben már minden 140 kat. holdra jutott egy vetőgép, így a középparaszti gazdaságokban is elterjedt, kölcsönadták egymásnak. (BARBARITS L. 1965. 142, 198, 213.) A hosszadalmas lóval nyomtatást kiszorító, gőzgéppel hajtott cséplőgépek elterjedése (16. és 17. táblázat) rohamos volt, a megye országosan kiugrott ebben, különösen a fejlettebb agrárkultúrájú településeken.

31 A századfordulótól a nyomtatás már csak kivételesen, távol eső, rosszföldű területeken, szűk esztendőben került gyakorlatba. 16. táblázat A mezőgazdaságban használt gőzgépek száma Békés megyében 1873-1915 Ev Megye össz. Békéscsabán Orosházán Mezőberényben Gyulán 1873 35 0 5 0 2 1885 ? 31 22 18 11 1894 466 59 44 38 8 1901 653 80 73 59 17 1915 829+31* ? ? 7 7 * A 31 már motorhajtású cséplőgépet jelent. 17. táblázat A mezőgazdasági célú gőzgépek a volt Csanád megye battonyai és mezőkovácsházi járásaiban 1889-1900 Ev A két járásban összesen Battonyán Mezőhegyesen Kunágotán 1889 145 26 36 19 1900 181 43 39 24 A gőzcséplés negyedannyi időt kívánt, mint a nyomtatás, 1915-ben Békés megyében már a gabona 90%-át cséplőgépek csépelték. (SÁNDOR V. 1962. 413, 441.) A kérdés szociális oldalát jelzi, hogy a gépek mellett dolgozó munkások a gabona 3-4 százalékát kapták csupán részként, a nyomtatásért viszont 8-12% járt. Az aratógépek elterjedése jóval lassúbb volt, használatuk sohasem vált általánossá, inkább a munkásság bérkövetelései elleni biztosítékul szolgáltak. 1895-ben 73, 31 BML Békés vm. alisp. ir. 739/1873. Békés vm. Közig. Biz. ir. 33/1886, 895/1894, 248/1901. M. Stat. Közi. új sor. 66. k. 423. 32 CSML Csanád vm. Közig. Biz. ir. 94/1890, 400/1901. Mezőhegyes adatai a paraszti gazdálkodás megítélése szempontjából természetesen nem jellemzőek.