Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

8. táblázat Az állatállomány növekedése Békés megyében 1850 és 1870 között (db) Év §^

A

ÍY^5,

r

?_

a

Iíí5 1850 22 284 1851 31 161 1870 46 063 Emelkedés 1851 -1870 között 48 % Ló Sertés Juh 38 168 nincs adat 152 748 34 920 nincs adat 147 626 57 673 83 636 228 928 66% - 55% A szántóterület gyors gyarapításának fontos hajtóereje volt az ötvenes évek második felére — a krími háború után — felvirágzó, de korábban sem ismeretlen arányú, konjunkturális jellegű gabonatermesztés is. (NAGY I. 1944. 95-112; ZLINSZKY I. 1896. 55.) Területünkön az 1858-ban megnyitott Szolnok-Békéscsaba-Arad közötti vasútvonal (ÚJHELY G. 1910. 115.) tette lehetővé az osztrák örökös tartományok és a nyugat-európai piacok irányába a tömegesebb gabonaszállítást. A konjunkturális gabonatermesztés arányai ettől függetlenül elmaradtak a kedvezőbb fekvésű vidékekétől. Az 1860-as évekre területünkön kialakult vetésszerkezet (9. táblázat) — amelyet megyei összesítés híján néhány település számaival érzékeltetünk — a búza vezető szerepe mellett már jelentős takarmánytermesztést mutat.

15 9. táblázat A főbb termények vetésterülete Békés megye néhány helységében az 1864/65. gazd. évben Helység ágszám /elt terület* Id) ca vetester. Id) :s vetester. Id) 'etéster. % a. B ^ vetester. d) :stakartésterülete űvelt ter. Lakoss Megmű' (kat. ho! >3 O XJ J3 ö 3 OÖ Őszi ro; (kat. hol Búza a i Tavaszi vetester, (kat. hol s I N & Tengeri (kat. hol A szeme mány ve a megmi %-ában Szarvas 19827 53857 13588 300 25 8000 4988 9068 41 Szeghalom 6221 15447 4051 26 1200 1891 310 22 Füzesgyarmat 5105 9067 2808 31 400 1690 540 28 Békés 20065 26819 12500 2000 46 4700 1500 4500 29 Orosháza 13500 18220 7000 38 2600 641 5500 48 Tótkomlós 7988 7865 3832 100 48 704 352 2294 43 * legelő és rét nélkül A Békés megyéből származó főbb szántóföldi termények aránya és mennyisége az 1864. és 1865. évi hivatalos adatok szerint

16 (70. táblázat) különösen búzából, árpából, kukoricából mutatott piaci értékesítésre szánt „felesleget". 15 BML Békés vm. főisp. helyt. ir. XX. 2845/1865. 16 BML uo. Az adatok súlymértékre való átszámítása az egykori átlagfajsúly ismerete nélkül csak jelentős hibaszázalékkal végezhető el. A 62,5 literes pozsonyi mérővel és 76 kg/hl fajsúllyal számított búzatermés 1864-ben 551 564 mázsát, 1865-ben 668 002 mázsát tesz ki. Ez a nyolcvanas-kilencvenes évek össz-