Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

sítés. Más irányú adatok hiányában az állatlétszámmal igazoljuk a paraszti termelőmunka mennyiségi fölényét.

9 (5. táblázat.) 5. táblázat A paraszti és az uradalmi állatállomány aránya Békés megyében 1849 végén* Paraszti db % Uradalmi db % szarvasmarha 21241 78 5949 22 ló 29339 98 737 2 sertés 11238 82 2462 18 juh 69587 52 65638 48 * növendékállatokkal együtt A termelésben első helyre került gabona fontosságát már 1803-ban tényként könyvelte el Békés megye közgyűlése.

10 Az itt termesztett búzának — főleg acélossága, magas sikértartalma miatt — az 1770-es évekre alakult ki az országos hírneve, már ekkor fogalom lett a lisztjéből sütött péksütemény a bécsi polgár asztalán. (SZABÓ P. 1938. 4.) Amikor a XIX. század első felének közismert országleíró munkái Békés megye kiváló termékenységű földjéről beszéltek, s azt az egész hazában a legjobbnak minősítették, főként az itteni búzatermés minőségére és mennyiségére utaltak. (MAGDA P. 1819. 464; FÉNYES E. 1839. IV. 3.) Az 1840-es évek elején a megyében 1 600 000 pozsonyi mérő gabona termett esztendőnként átlagosan, s megyénk a legtöbb gabonát produkáló 18 megye egyike volt. (BENDA GY. 1973. 130.) A gabonatermesztés uralkodóvá válásával feszítőbbé váltak a jobbágytársadalmon belüli ellentétek. A gabonakonjunktúra hasznát elsősorban a földdel, igaerővel rendelkező telkesjobbágyok élvezhették. A jövedelemkülönbségek talaján megerősödhetett egy jelentős mezővárosi-falusi jobbágyréteg viszonylagosan független, parasztpolgári fejlődése, vagyongyűjtése, kiemelkedése. A törvényszabta öröklési rend, másfelől a teleknagyság minimumának rögzítése következtében mind a telekaprózódás, mind pedig a jobbágyfiak jórészének zsellérsorba kerülése állandó folyamat volt. Az egyre gyarapodó számú házas és hazátlan zsellérség (6. táblázat) helybeli és távolabbi részes- és bérmunkára kényszerült (SZILÁGYI M. 1973. 202-205.), s minden lehető ügyeskedést (fonás-szövés, fuvarozás stb.) megpróbált a megélhetés érdekében. A megye egyes pusztai uradalmain kívül főképpen a csanádi és aradi pusztabérlők alkalmaztak idegen munkaerőt nagyobb számban a nyári betakarításhoz. 9 BML Békés vm. cs. kir. főnöke ir. 1986/1850. Az uradalmi számokból kb. 10%-ot tett ki az osztatlan közös legelőkön levő közbirtokossági állomány. 10 BML Békés vm. nemesi közgy. ir. 1186/1803.