Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM BÉKÉS MEGYE GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB VONÁSAI A XVIII. SZÁZAD ELEJÉTŐL 1944-IG Vázlatos áttekintésünk a megye mai gazdasági képének 1944-ig tartó „előtörténetét", ennek keretében a termelőerők fejlődését, a gazdaság szerkezetének alakulását és a mindezeket alapvetően befolyásoló társadalmi tényezők legfontosabb változásait kívánja megrajzolni. A feudalizmus utolsó másfél századából csak a legjellemzőbb vonásokat emeltük ki. Mondanivalónk zöme a közel száz esztendőt átfogó kapitalista korszakkal foglalkozik. Tájunk ekkor kapcsolódott be szorosabban az ország gazdasági vérkeringésébe, a tőkés árutermelés és értékesítés körforgásába, ebben a szakaszban alakult ki e terület hosszú ideig változatlan szerepe hazánk gazdasági struktúrájában. Feladatunk annak a bemutatása is, hogyan fékezték megyénk gazdasági haladását a társadalmi viszonyok, a főbb rétegek különböző szintű érdekei. Röviden jellemezni fogjuk vidékünk termelési hagyományait, továbbá a táji adottságokat felismerő és a maguk idejében korszerűen kiaknázó törekvéseket is. Esetenként érintenünk kell a Körös-vidék és a Körös-Maros közi síkság köztörténetének egyes mozzanatait is, hogy a gazdasági szféra jelenségeit világosabbá tegyük. Munkánkat megnehezítette, hogy a rendelkezésre álló források és feldolgozások alapján — a lehetőségek határain belül — az 1950-ben kialakított mai megyeterületre

1 (1. ábra) érvényes történeti képet próbálunk adni. A mai megyehatárokon belüli területnek kereken kétharmadát teszi ki az 1950 előtti, „történelmi" Békés megye földje. Történeti fejlődése és eltérő adottságai miatt a régi Békés megye egyes részei között is jelentős különbségek voltak. A volt kelet-csanádi és dél-bihari táj hasonlóképpen jórészt ma is sajátos gazdasági és települési arculattal rendelkezik. Békés megye területe sohasem volt egyúttal gazdasági egység is, a megyehatárok a tényleges vonzáskörök, mikrokörzetek határait átvágták. A megyehatárok szerinti vizsgálódásnak az általános gyakorlat szerint mégis megvan a létjogosultsága. 1 Amennyiben külön nem jelezzük, hogy az adatok a mai megyeterületre vonatkoznak, a fejezetben szereplő összes adatsor az 1945 előtti területű „történelmi" Békés megyére értendő. A statisztikai anyagból csak egyes esetekben lehet — akkor is 1-2%-os eltéréssel — meghatározni visszamenőleg a mai megyeterületre érvényes adatokat.