Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben - Dél-Alföldi évszázadok 24. (Szeged, 2008)

A KALÁCSAI NÁHIJE TARTOZIK SZEGEDHEZ

250. TÁZLÁR puszta a kincstáré, lakatlan, a nevezetthez tartozik.

1 Kecskemégy városból [sic] Nagy Ferenc és Kara Bernád kezén, legelő- és szállásadóból a dzsizje-adóval együtt átalányösszegben a jövedelem készpénzben: 1000 1. Tázlár puszta azonos a Soltvadkert várostól KDK-re fekvő Tázlár községgel. A tímár-defter szerint Tázlár puszta szultáni hász-birtok volt. 251. KÖTÖNY puszta lakatlan, a nevezetthez tartozik.

1 Kecskemégy városból [sic] Kerek Mihál és Kerek Gergel kezén, legelő- és szállásadóból a dzsizje-adóval együtt átalányösszegben a jövedelem készpénzben: 600 1. Kötöny puszta Kiskunhalastól ÉK-re, Tázlár község D-i szomszédságában feküdt. A tímár-defter szerint Kötöny puszta szultáni hász-birtok volt. 252. FÁJSZ és ÚJFALU falvak közelében levő eperjesi rét

1 jövedelme: 400. Garáb és Izsák falvak közelében levő Apátarur [sic] erdeje jövedelme: 600 1. „Eperjes puszta Fájsz város közelében" így vették nyilvántartásba az 1578. évi Összeírásban; jövedelme akkor is 400 akcse volt. Fajsztól DNy-ra a Duna mentén Eperjes-erdő található a 75.000-es térképen. Kuczy szerint Fájsz határában volr Epörjes dűlőnév (im. 51.). Újfalu és Fájsz város összeírása fentebb a 132. és a 200. számú tételben található. Garáb és Izsák falvak összeírása ugyancsak fentebb a 202. és a 234. számú tételben található. Szokatlan, hogy az ottani erdő jövedelmét ide jegyezték be a náhije összeírásának végére. Bár az sem világos mit jelent az „erdő jövedelme" (mahszul-i ormán) megnevezés, mert a makkoltatási adó vagy a tűzifaadó közismert volt, ez utóbbit pedig kivetették ott is, ahol nem volt erdő.