Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben - Dél-Alföldi évszázadok 24. (Szeged, 2008)

A SZEGEDINI NÁHIJE A NEVEZETT LIVABAN

1. Tájó és Bodoglár puszták Majsa DNy-i szomszédságában fekszenek (ld. Lipszky térképén). A tímár-defter szerint Tájó és Bodoglár puszták 600 akcse jövedelmét és a szentkiráli párkán gyalogos azabjai másodparancsnoka Hüszrev tímár-birtoka, a zombori náhijéhez tartozó Alatka puszta (Szond mellett, ld. Györffy I. im. 209.) közelében fekvő Bakófal (azaz Bakófalva Irög mellett, ld. Csánki II. im. 143.) falu jövedelméből elválasztott 1000 akcsét, vagyis együttesen 1600 akcsét a szegedi vár egyik tüzére, Ömer bin Mehmed zsoldjaként mint tímár-birtokrészt a nevére írták. A tímár-defternek ezek a bejegyzései azért sem könnyen áttekinthetők, mert Ömer bin Mehmed tímár-birtokrésze és vele együtt Bakófal falu említése a f. 35v oldalon található, de Hüszrev kethüda bakófalvai tímár-birtokrészének a beírása csak a f. 75v oldalon lelhető meg; vagyis a ránk maradt tímár-defter cédulákról letisztázott példány. A 75. oldalon sem válik azonban minden világossá, mert Bakófal falu 6185 akcse jövedelméből Hüszrev kethüda nevére csak 3585 akcsét írtak és a maradék 2600 akcséból írták Ömer bin Mehmed nevére az 1000 akcsét, de nem tudni mi történt az 1600 akcséval. 46. CSÓLOS puszta lakatlan, a nevezetthez tartozik.

1 Szálai Kálmán szállása, Sugó István szállása, Nagy Pál szállása, Bánfi János szállása, Dorozsma Benedik szállása, Nagy Márton szállása. A jövedelem a legelő- és szállásadóból: 2000 1. Csólos puszta (ld. Lipszky térképén), azonos a Kiskunmajsa DK-i szomszédságában fekvő Csólyospálos községgel. A régi Csólyos és Pálos pusztákra ld. még Bálint S. im. 156-159. A tímár-defter szerint Nána és Totincsa falvak, Csólos és Majsa puszták jövedelmének a bajai párkán nyolc várkatonája volt a tímár-birtokosa, felsorolásukat ld. a 43. számú tétel alatt Majsa puszta leírásában. 47. CSESZTOVA puszta lakatlan, Martonos falu közelében, a nevezetthez tartozik.

1 A jövedelem: 1239 legelőadóból 1000 szénatized 239 1. Csesztova azaz Csesztó, valamikor valóban halastó volt; az 1701. évi összeírás szerint Csesztót a zentai halászok használták (Iványi V. im. 26.). Lipszky szerint Zenta Ny-i szomszédságában feküdt, de térképén már Csesztő olvasható. A török összeíró utólag jegyezte Csesztó neve alá, hogy Martonos közelében van, de meghatározása pontatlan volt, talán az indította erre, mert mindkettőt ugyanaz a tímár-birtokos kapta. A tímár-defter szerint Martonos falu 5912 és Csesztova puszta 1239, vagyis összesen 7151 akcse jövedelmet Júnusz tímár-birtokos nevére írták. 48. SZEGEDI RÉD-SZIGET Vasantó puszta és ... [?] és Porgán közelében Szeged város lakosai kezén, nádtizedből, szénatizedből és legelőadóból.

1 A jövedelem: 400 nádtized 200 legelőadó 110 szénatized 90 1. A Szegedi-rét szigetének pontos fekvését nem ismerjük, talán ez volt a „Kistisza és az öreg Tisza által alkotott egykori sziget az alsóvároson". (Inczefy, Szeged 50.). Lehetett azonban a Nagyrét is „A Holttisza kányára által bezárt terület." (im. 65.) A tímár-defter szerint a Szegedi-rétsziget 400 akcse jövedelme, a szegedi náhijéhez tartozó Kovász falu (ld. fentebb a 16. szám alatt) 6000, s szobotkai náhijéhez tartozó Bocsa [?] puszta 900, a szegedi náhi-