Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben - Dél-Alföldi évszázadok 24. (Szeged, 2008)

A SZEGEDINI NÁHIJE A NEVEZETT LIVABAN

méhkastized 500 káposzta- és kendertized 72 lencsetized 40 vörös- és fokhagymatized 110 juhadó 400 sertésadó 350 szigeti [rét] tized 2500 báránytized 400 bosztán-kertadó 144 esetleges büntetéspénzek, menyasszonya nevezett falu kikötőjének átkelési iladó és hordóadó 2916 letékéből és vám bevételéből 56087 a Tisza folyó haltizede, a kincstáré 2000 1. Gyeve falu azonos a mai Győ, pontosabban Algyő községgel (ld. Lipszky térképén), melyet 1973ban Szeged város ÉK-i részéhez csatoltak (Gyalay im. 499.). Ma ismét önálló település. Gyeve falu a tímár-defter szerint 34972 akcse jövedelemmel szultáni hász-birtok volt; az összeírásban azonban jövedelemként 32972 akcsét tüntettek fel, ld. fentebb. 2. Az 1578. évi összeírásban: Kis Lukács, fia Demetör. 3. Az 1578. évi összeírásban: Seres Demetör, fia István, de az 1585. évi tizedösszeírásban: Sörös Dimitre, im. 54. 4. Az 1585. évi tizedösszeírásban: Vata András, uo. 54. 5. Az 1546. évi összeírásban: Bogács Benedik. 6. Az 1578. évi összeírásban: Vajda Anbrus. 7. A fényképmásolaton az 5-ös szám nem látszik, ezt, a tételeket összeadva, a jövedelem itt feltüntetett összegéből levonva számoltuk ki. 35. NADIRLAN falu, defteren kívüli, a nevezetthez tartozik.

1 Jovan Vlajity, fia Miladin, Nikola Petko, Andrejani Kesan*, Bogdán Milos, fia Vuk, Petko Janits, fia Gyurgy, Rodoje Nikole, fia Isztepan, Isztepan Moncsil*. A családok száma: 7. KISNADIRLAN puszta, a nevezett falu lakosai kezén. A jövedelem Kisnadirlan pusztával és a dzsizje-adóval együtt: 3500 kapuk száma 7 777 búzatized 65 kile 1260 kevert tized 82 kile 656 tűzifa- és szénaadó 350 méhkastized 52 káposzta- és kendertized 32 lentized 25 bosztán-kertadó 14 juhadó 135 sertésadó 31 esetleges büntetéspénzek, menyasszonyadó és hordóadó 55 1. Nadirlan faluról feljegyezték, hogy „defteren kívüli", mert nevét a korábbi összeírási defterekben nem találták. Valójában a falut már 1546-ban nyilvántartásba vették, de ekkor még az eredeti, vagyis az Adorján nevén, sőt az 1560. évi defterben is megtalálható, bár némileg már elferdített formában Ladorján néven. Az eredeti Adorján névből és annak a korabeli magyar összeírásokban is használt Adrián névváltozatából alakulhatott ki a délszlávoknál és a törököknél a falu Nadirlan neve. Később a 18. század első feléből származó felsorolásokban, amikor a falu már Kanizsa pusztája volt, Gyetvai ismertetése (im. 154-155.) szerint így írták le nevét „Nadriján (Adorján)", illetve Nadirlany (Adorján). A Magyarkanizsához tartozó Nadirlan későbbi írásváltozata Nadrljan lett, ld. Gyalay im. 1002. Adorján és Nadrljan névazonosságára ld. M. Markovié, Geografsko-istorijski imenik, Novi Sad 1966. 21 és 123. — Nadirlan azaz Adorján és Kisadorján (defterünkben Kisnadirlan) fekvésének leírására ld. még Szekeres L., Középkori települések északkelet Bácskában, Újvidék, 1983. 10-14. Nadirlan falu a tímár-defter szerint 3387 (tehát nem 3500) akcse jövedelemmel szultáni hász-birtok volt.