Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben - Dél-Alföldi évszázadok 24. (Szeged, 2008)

A BÁCSKAI NÁHIJE

menyasszonyadó, hordóadó és esetleges bírságpénz 56 1. Górna Vajnda, azaz Felső-Vajnta falu nevét ismerte Csánki, Vajncza, Vojenta, Vajnta alakváltozatokban (im. II. 167.), Györffy pedig Vajonca, Vojenta névalakokat említett (im. I. 243.), de fekvéséről csupán annyit tudtak, hogy Bukin (Dunabökény) vidékén ÉK-re fekhetett. Felső-Vajnta helyét megállapítani ugyan nekünk sem sikerült, de fekvésének meghatározására több támpontunk van. Az 1560. évi összeírásban Felső-Vajnta falu neve mellé utólag ezt jegyezték: határában Szőlős, Kacsoda, Tarnak és Obrovác falvak népe szánt-vet. Szőlős faluról írta Csánki: „Drág helye, szomszédja" (im. II. 164.). Drág, illetve Dragova fekvését ld. Lipszky térképén Futaktól nem messze ÉNy-ra; ennek szomszédságában levő Szőlős közelében volt Górna Vajnda, azaz Felső-Vajnta. A tímár-defter szerint Górna Vajnda falu Mahmud aga évi 6000 akcse hozamú tímár-birtokához tartozott. 631. SZŐLŐS puszta lakatlan, a nevezetthez tartozik.

1 A nevezett [Górna Vajnta] faluhoz és Szredna Sapina [Középső-Sáp] faluhoz közeli fent említett puszta faluként jegyeztetett be és ott kilenc dzsizje-adót fizető családot vettek számba.

2 Most a neveikkel bejegyzett családok Górna Vajnda [FelsőVajnta] nevű faluban lakóknak találtattak és az összeírás idején azok a nevezett faluban jegyeztettek be. Mivel a nevezett Szredna Sapina és Górna Vajnda nevű falvak földje kevés, az [Szőlős puszta] megengedhető módon nekik földművelési területként jegyeztetett be. Szőlős puszta jövedelmét Górna Vajnda falu jövedelmével együtt írták be, ld. fentebb a 630. sz. tételben. 1. Szőlős puszta, illetve az egykori Felső-Szőllős falu azonos azzal a Szőlős faluval, mely Drág (azaz Dragova, ld. fentebb az 532. sz. tételt) helység szomszédja volt (Csánki im. II. 164.) Drág, illetve Dragova megtalálható Lipszky térképén Futaktól ÉNy-ra. 2. Az előző az 1560. évi összeírásban valóban fellelhető Szőlős, mégpedig Górna Szőlős, azaz FelsőSzőlős néven, de nem puszta, hanem faluként. A valóságnak megfelel, hogy akkor kilenc dzsizje-adót fizető család nevét írták be, ezek közül hétnek a neve Felső-Vajnda falu 1570. évi összeírásában is olvasható. 632. PARAGA falu, a nevezetthez tartozik.

1 Radvan Vladko primikür, fia Novak, Jovan Radman, fia Vujics, Vukoje Radics, Diragas Radics, fia Rajak, Vujin Szubota, fia Icvetko, Ratko Vuk, testvére Milos, Vuk Szubota, Rajak Rahoje, Radul Radan, fia Pavle, Radivoj Radics, testvére Vukoszav, Hraniszav Radovac, Ralkovit* Radov*, Viranes Gyurity. A családok száma: 12. A jövedelem: 4500 kapuk száma 12 600 búzatized 120 kile 1680 kevert tized 110 kile 880 juhadó 200 méhkastized 50 bosztán-kertadó 24 káposzta- és kendertized 30 vörös- és fokhagymatized 30 lencsetized 20 tűzifa- és szénaadó 600 sertésadó 180 menyasszonyadó, hordóadó és esetleges bírságpénz 166 1. Az 1560. és az 1578. évi összeírásban Paraga falut Nagyparaga falu néven jegyezték be.