Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben - Dél-Alföldi évszázadok 24. (Szeged, 2008)
A BÁCSKAI NÁHIJE
557. SZENDIMITRE falu [a nevezetthez tartozik]. 1 Icvetko Gyurity primikür, fia Vuk, fia Lazar, Ognan Dirages, testvére Vukdirag, Ivladiszav Vukszan, fia Nikola, Pavle Szimovity, fia Radoné, Radoszav Nikola, fia Pétre, Jovan Radoszav, fia Pave, Radoszav Mility, Ratko Mility, Pejak Nikola, Virani* Radics, fia Vucsko, Vujics Milko, Dimitre Vecserin, Rajak Gyurity, fia Zsivko, Isztojan Doslic, Jovan Pavlo, Pejak Pavko, Vukity Jovan, Vucsihna Vujin, Grubacs kopt cigány. A családok száma: 19. A jövedelem: 7358 kapuk száma 17 850 búzatized 200 kile 2800 kevert tized 150 kile 1204 tűzifa- és szénaadó 850 káposzta- és kendertized 48 méhkastized 130 lencsetized 12 juhadó 758 sertésadó 122 bosztán-kertadó 34 menyasszony adó, hordóadó és esetleges bírságpénz 550 1. Szendimitre, azaz Szentdemeter falu Bancsa faluval együtt merült fel, írta Csánki „Tán szintén Bács megyében feküdt" (im. II. 161.). A szultáni hász-birtokok felsorolásában, a tímár-defterben Firfala és Szugalova között (ld. az 554. és 560. sz. tételeket) jegyezték be, vagyis Palánka és Futak között fekhetett. A tímár-defter szerint Szentdimitre, azaz Szentdemeter falu szultáni hász-birtok volt. 558. MEGYÉS falu, a nevezetthez tartozik. 1 Radul Györgye primikür, fia Vaszil, Radoné Györgye, Radoné Radoszav, testvére Jaksa, Vuk Radics, fia Radoszav, Milin Ivan, fia Vujics, Radoszav Pétre, fia Vusics, Nikola Planik*, Radivoj Doslic, Radoszav Szrimac, Gyura Nikola. A családok száma: 10. Viranes Jancsija örökbirtoka (bastina) a nevezett falu lakosai kezén. Sziget a Duna folyón szemben a ...[?] a nevezett tímár-birtokból. A jövedelem a nevezett folyó szigetével együtt: 4100 kapuk száma az örökbirtokkal (bastina) búzatized 100 kile 1400 együtt 9 500 tűzifa- és szénaadó 450 kevert tized 47 kile 376 lencsetized 14 káposzta- és kendertized 28 bosztán-kertadó 18 vörös- és fokhagymatized 13 méhkastized 6 juhadó 936 menyasszonyadó, hordóadó és esetleges sertésadó 106 bírságpénz 53 a nevezett falu vándor-sátorozói iszpendzse-adója 200 1. Megyés falu Keresztúr falu közelében volt, ahogyan ezt az 1560. évi összeírásba bejegyezték. 1578ban azonban már így írták be: „Górna Keresztúr, azaz Felső-Keresztúr falu" megkülönböztetésül Alsó-Keresztúr falutól, ld. fentebb az 546. sz. tételt. Felsőkeresztúr falu Bácstól ÉK-re feküdt (ld. Lipszky térképén: Keresztúr), neve 1894-ben Bácskeresztúr lett. Megyés e Keresztúr falu pusztája (ld. Gavrilovic im. 518. és Iványi im. V. 64.). Gondot okoz azonban az, hogy Megyés falu 1570-ben összeírt névsorának végén odajegyezték: Sziget a Duna folyón. Majd a jövedelem összegének feltüntetésekor is hivatkoztak erre: „A jövedelem a nevezett folyó szigetével együtt". Ez pedig arra utal, hogy Bácstól D-re, az Aldunánál is lehetett egy Megyés és egy Keresztúr falu is.