Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben - Dél-Alföldi évszázadok 24. (Szeged, 2008)

A SZOBOTKAI NÁHIJE A NEVEZETT LIVABAN

1. Tiviska puszta azonos a Topolya K-i szomszédságában fekvő Gyantáros D-i határában található Tivicska pusztával, ld. Lipszky térképén és a 144.000-es térképen: Töviskés (vö. Iványi im. III. 122-123.: Tivicska, később Töviskés). A tímár-defter szerint Tiviska puszta Gazanfer bin Hamza tímár-birtokához tartozott, ld. fentebb Gyantáros falunál, a 303. számú tételben. 305. BELINC* puszta, a nevezetthez tartozik.

1 A jövedelem: 250 kevert tized 12 kile 96 legelőadó 82 szénatized 72 1. A puszta neve bizonytalanul olvasható, de fekvése az 1570. évi tímár-defter segítségével meghatározható; ebben feljegyezték, hogy a puszta Obranyacsa, Kétfilova és Kutos falvak közelében van (ezt a három szomszédos falut ld. Lipszky térképén Topolyától DK-re). Vass Előd szerint a puszta neve „Balincsapuszta (Tompa határában) adóbevétele 350 akcse" in: Tovatűnő Évszázadok, Iratvalló V. Szabadka 2004. p. 29. és 46. Azonban Tompa jóval távolabb, Szabadkától ÉNy-ra, a mi Kelebia szomszédságában fekszik. A tímár-defter szerint Belinc puszta Hudáverdi évi 7611 akcse hozamú tímár-birtokához tartozott, leírását ld. fentebb Oblica pusztánál a 301. számú tételben. 306. CSONTAFEJÉR puszta lakatlan, a nevezetthez tartozik.

1 A jövedelem: 301 búza 12 kile 168 kevert tized 5 kile 40 legelőadó 193 1. Csontafejér puszta azonos Csantavér faluval (Csánki im. I. 680., Iványi im. I. 51.), fekvését ld. Lipszky térképén Topolyától ÉK-re. A tímár-defter szerint Csontafejér puszta, a bácsi náhijében levő Verbász falu 8100, az ugyanoda tartozó Petrofcse falu 5000, valamint Kisdobra falu 5000, továbbá Martince falu 2194 akcse jövedelmével együttesen évi 20595 akcse hozamú ziámet-birtok lett, melyet Mehmed nevére írtak. 307. ÁGOSEGYHÁZ puszta lakatlan, a nevezetthez tartozik.

1 A jövedelem: 3800 szállásadó 2100 legelőadó 1700 1. Agosegyház azaz Ágasegyház puszta az összeírás sorrendje szerint Csanatvér és Pacsér körül fekhetett. Lipszky térképén keresve Ágasegyháza puszta Majsa (Kiskunmajsa) D-i határában található. Majsa pusztát mint defteren kívülit, először 1570-ben a szegedi náhijében írták össze, ekkor a szegedi lakosok használták. Előtte, 1562-ben a budai szandzsákban, mint a kecskeméti náhijéhez tartozót írták össze, ugyanezt tették 1580-ban és 1590-ben is (ld. tőlem A budai szandzsák 1546-1549. évi összeírásai, p. 66.). Ugyancsak a budai szandzsákhoz írták Akasztó pusztát és Apostag falut, ld. fentebb a 118. számú, illetve a 99. számú tételben (stb.). Hasonló történt a csanádi szandzsák összeírása során is, amire már utaltunk fentebb Vasantol, azaz Vasantó falunál, ld. fentebb a 89. számú tételben. A tímár-defter szerint Agosegyház puszta a szobotkai vár harmadik csapatának hét várkatonája nevére írt évi 9800 akcse hozamú tímár-birtokához tartozott, leírását ld. fentebb Napfén falunál a 272. számú tételben.