Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben - Dél-Alföldi évszázadok 24. (Szeged, 2008)

A SZEGEDI SZANDZSÁK TÖRVÉNYKÖNYVE

A SZEGEDI SZANDZSÁK TÖRVÉNYKÖNYVE Példaképpen a szegedi szandzsákban a városok, falvak, mezővárosok és kikötők régi szokásai és a királyok kora óta meglévő törvényei a következők. Először is, ha egy raja-család ingó vagyona háromszáz akcsét ér, Kászim [azaz Szent Demeter] nap­kor, a törökül kocs katimi 1 néven ismert napon, minden évben a padisahnak egy-egy gurus dzsizje-adót szoktak adni. De a hatalmas és fennkölt padisah őfelsége — uralma a földkerekség népén tartson soká — trónralépésekor az tizenegy akcséval több lett, így dzsizje-adó címén mindenegyes családra 61-61 akcsét róttak ki. A dzsizje-adót be­gyűjtőknek pedig minden dzsizje-adót fizetőtől 6-6 akcse szedése jegyeztetett fel, töb­bet a rendelet végrehajtói ne szedessenek. Ha egy családban bármennyi egy apától származó fiú van, akár él az apjuk, akár nem, amennyiben ételük, italuk, kenyérkeresetük egy helyen van, élelmüket és vagyo­nukat nem választották el külön-külön, az ilyen családban az említett dzsizje-adót csak egy fizeti, külön-külön nem fizetnek. De ha megélhetésük, élelmük külön van, mind­egyikük külön egy-egy dzsizje-adót fizet. Hiábavaló azt mondani mi egy házban va­gyunk. Olyan ház, amelyben egy, kettő, három nem rokon egy helyrejön lakni, mint­ha kenyérkeresetük, ételük, italuk közös volna, az ilyenek mindegyikétől külön dzsiz­je-adó szedetik. Hiábavaló azt mondani egy helyen, egy kenyéren vagyunk, tőlük azért szedetik, mert nem rokonok. Minden faluban egy forint templomadó jegyeztetett fel, ami a kincstár részére szedetik. A dzsizje-adót fizető családok kapuadó címén Szent György napkor ötven pénz és Szent Demeter napkor ötven pénz iszpendzse-adót fizetnek a földesúrnak, ami minden évben akcse pénzzel ötven-ötven akcse lesz. A bírók, akik évenként sorrend­ben egymásután lesznek falubírók (köj kethüdaszi), mivel a dzsizje-adó, iszpendzse­adó és más egyéb adók fizetése alól felmentést szoktak kapni, ez újra így jegyeztetett be. Papok dzsizje-adót fizessenek és a vetésük után is fizessék a tizedet, de a kapu­adót, vagyis az iszpendzse-adót nem fizetik. Es azután a föld növényeiből, minden ga­bonából, illetve szemes terményből a földesúrnak tízből egyet, azaz tizedet szoktak adni, azt ismét ugyanúgy adják. A földművelő ráják némely helyen házanként [családonként] mezei kártevés bír­sága címén 2-2 akcsét szoktak fizetni, ezt ismét így fizessék. A méhek után a tizedik kas tizedként, ha tíz nem volna, kasonként 2-2 akcse szedessék, több ne szedessék. Mivel a régi defterben feljegyeztetett, hogy minden juh után Szent György napkor a ti­1 A féléves téli időszak kezdetét a törökök a kocs katimi „a kosoknak a jerkékhez való engedése" kifejezéssel is jelölték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom