Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben - Dél-Alföldi évszázadok 24. (Szeged, 2008)
A KALÁCSAI NÁHIJE TARTOZIK SZEGEDHEZ
kapuk száma 225 kevert tized 225 kile kendermagtized gyümölcstized tűzifa- és szénaadó méhkastized sertésadó bosztán-kertadó vámbevétel, piaci illeték és hordóadó a Foktuj-halastó után haltized, a kincstáré 11250 1800 272 3560 11250 2550 2542 450 17700 6000 400 búzatized 165 kile lenmagtized káposztatized káposztatized 15 vörös- és fokhagymatized szénatized malomadó 8 kerék után átkelési illeték hagyatékok bevételéből esetleges bírságpénz és menyasszonyadó 2310 556 2450 425 1644 1600 400 6474 4200 1792 1. Foktuj város azonos a Duna mentén fekvő mai Foktő községgel. 2. Az 1560. évi összeírásban: Csáti István. 3. Uo.: Keserű Petör, fia Balázs, az 1578. évi összeírásban: Keserű Balázs. 4. Az 1546. és az 1560. évi összeírásban: Barbil Miklós. 5. Az 1560. és az 1578. évi összeírásban: Borégető Jakab. 6. Az 1560. évi összeírás segítségével olvasható el megbízhatóan. 7. Az 1560. évi összeírásban: Barona István. 8. Az 1560. és az 1578. évi összeírásban: Conpó Pál. 9. Az 1546. évi összeírásban: Kalán Gergel. 10. Az 1560. és az 1578. évi összeírásban: Kun Pál. 11. Az 1578.évi összeírásban: Csűrös Andriás. 12. Az 1546. évi összeírásban: Rakó János. 13. Az 1546. és az 1560. évi összeírásban: Kuruska Pétre. 14. Az 1560. évi összeírásban: Kun Gergel. 15. A káposztatized ismételt bejegyzése elírás lehetett répatized helyett. Az 1560. évi összeírásban még szerepelt a répatized 520 akcséval. A tímár-defter szerint Foktuj város szultáni hász-birtok volt. 206. KÖRTILÖS puszta lakatlan, a nevezetthez tartozik. 1 Csanád falu közelében, Szabó Tomás 2 kezén van. A nevezett nemmohamedán (zimmi) szántja-veti, rajta „szállás"-t tart, a földesúrnak a tizedet és a legelőadót megfizeti. A jövedelem: 1000 búzatized 50 kile 700 kevet tized 25 kile 200 szénatized és legelőadó 100 1. Körtilös, az 1560. évi összeírásban Kördvilös puszta Csanádhoz (ld. Lipszky térképén) tartozik; pontos fekvését nem ismerjük. Csánki is csak annyit írt Körtvélyesről: „a mai Pestmegye dny. sarkában feküdt, Csanád, Szent-György, Izsér st. Helységekkel együtt" (im. II. 204.). 2. Szabó Tomás 1580-ban valóban Csanád (ma Érsekcsanád) falu lakosa volt, ld. alább. A tímár-defter szerint Körtilös puszta a következő tétel alatt bejegyzett Kördvilös pusztával együtt része lett egy 6000 akcse hozamú javadalombirtoknak, melyet Ferhád tímár-birtokos nevére írtak, ennek leírását ld. fentebb Hontoka falunál a 180. sz. tétel alatt. 207. KÖRDVILÖS puszta, egy másik, lakatlan, a nevezetthez tartozik, Doboka és Püski falu közelében van. 1 Fájsz városból Kál István és Halas városból Kernén Mihál 2 kezén, a nevezett nemmohamedánok ott szántanak-vetnek, állataikat legeltetik, a földesúrnak a tizedet és a legelőadót megfizetik.
