Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA

vaszéki ülnök, valamint Babarczy József, Fluck Ferenc, Reizner János és Babó Emil közéleti személyiségek is. 490 A mise után a tömeg a királyi tábla pénzügyi palotai épületébe vonult át, ahol a díszteremben még a felekezetek képviselői is ott tolongtak. Majd bevonultak a bírák — „egyik rokonszenvesebb alak, mint a másik"— élükön Sélley Sándor elnökkel, valamint Bernáth Géza és Gottl Ágoston tanácselnökökkel. Az elnök rövid köszöntőt mondott, majd Vajkó Pál fogalmazót bízta meg a jegyzőkönyv vezetésével. Felolvas­ták a kinevezett bírák neveit és a táblára vonatkozó jogszabályokat. Először Sélley tett esküt, majd az ő személye előtt Lobmayer, a tanácselnökök és a bírák együttesen, végül a főügyészhelyettes, Sárffy Guidó. Ezt követően az elnök nagyhatású beszéde következett: „Az igazságszolgáltatás terén — mondotta —, vagyis a jogszolgáltatás szervezetében ez az első rendszeres al­kotás, mely oda vezet, hogy a felső bírónak is közvetlenül kell hallania a sértett jog panaszát, és a közvetlen hallottakra kell alapítania határozatát, ezt követeli a helyes igazság." Hangsúlyozta a feladat nagyságát és nehézségét, de hozzátette, hogy bízik munkatársai szakértelmében. Végül az ítélőtáblát megalakultnak jelentette ki. A következőkben Bernáth Géza tanácselnök válaszolt. „Tudjuk — mondotta —, hogy méltóságod egy nehéz föladatot oldott meg javunkra, midőn a szervezés munká­jában közreműködvén a felgyűlt munkaanyagot földolgozásra elrendezte és egyengette azon pályát, melyen vezetése alatt haladnunk kell. [...] Ezen testületbe a méltóságod személy iránti tiszteletet, ragaszkodást és bizalmat hozzuk be [...]." 491 Ezután Lobmayer István üdvözölte az elnököt, és felolvasták a város üdvözlő át­iratát is, melynek nyomán meghozta a tábla testülete első határozatát is. „Azt hiszem — szólt az elnök —, Szeged város üdvözlő átiratára egyhangúlag azt határozza a sze­gedi kir. ítélőtábla, hogy a nemes város üdvözlő levele örvendetesen tudomásul véte­tik, és jegyzőkönyvileg köszönet mondatik azon kitüntető szíves figyelemért, mellyel a kir. ítélőtáblát fogadta, és azon fáradozásért, mellyel a tábla ideiglenes szállásáról gondoskodott." 492 Majd ezt követően a bírói kar tanácskozásra vonult el, s ezzel a megnyitó ünnepség véget ért. Délután 2 órakor a Tisza Szálló nagytermében rendezett társas ebéden megjelent az egész tábla és a főügyészség, valamint a főispán, a polgármester, a helyettes pol­gármester (Szabados János), a főkapitány, a városi tanács tagjai, Muskó Sándor tör­vényszéki elnök, a szegedi törvényszék és a járásbíróság tagjai, Hatzinger Sándor bör­tönigazgató, az ügyvédi kar és a közjegyzőség csaknem teljes létszámban, valamint Ivankovich János országgyűlési képviselő és sokan mások. Először Kállay Albert főis­pán mondott pohárköszöntőt, majd Pálfy Ferenc polgármester. „De mindeneket — hangoztatta — felülmúl az, midőn Szeged táblai városnak nyilváníttatott, még pedig hazai közvéleménynek, a sajtónak, a szakköröknek, a magyar igazságügyek regenerá­tora Szilágyi Dezső miniszternek és a törvényhozás bölcsességének egyértelmű egybe­490 SZN 1891. május 6. (124. szám) 1. p., SZH 1891. május 6. (124. szám) 2. p. 491 SZN 1891. május 6. (124. szám) 2. p., A kir. táblák megalakulásakor mondott elnöki megnyitó be­szédek [...]. Sélley Sándor beszéde. JSZ 1891. május 14. (IV/20. szám) 668-670. p. 492 SZH 1891. május 6. (124. szám) 3. p., CSML IV. B. 1402.a. 20. k. 1891: 92.

Next

/
Oldalképek
Tartalom