Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA
rává vált. 1867-ben került az Igazságügyi Minisztériumba fogalmazói minőségben, 1868-ban miniszteri titkár lett ugyanott, majd miniszteri osztálytanácsos 1872-ben. 1876-ban nevezték ki miniszteri tanácsosnak. 1885. szeptember 20-án került a budapesti ítélőtáblára tanácselnöki beosztásban a II. büntető tanács élére. 337 Fiatal korában, az 1860-as években több szépirodalmi lapnak volt a munkatársa (Hölgyfutár, Pesti Hölgydivat), a Thaly Kálmán szerkesztette Nemzeti Képes Újságnak pedig főmunkatársa. Novellái, egy regénye és egy kétkötetes fordítása jelent meg. 338 1891 februárjában ismertté váltak a tanácselnöki kinevezések is: Kolozsvárra Schneider József és Heppes Miklós budapesti ítélőtáblai bírák kerültek. A főügyészi tisztséget Vita Sándor marosvásárhelyi királyi főügyész tölthette be. Bírákul Gruz István, Müller Vilmos, Popu József, Gyárfás Ferenc, Mezei János, Szentkirályi Lajos, Bocskor Mihály, Csányi Ferenc, Nemes Sámuel, Szász Dénes, Szőcs Ákos és Ádám Dénes marosvásárhelyi ítélőtáblai bírák neveztettek ki. Márciusban Nesztor János kolozsvári törvényszéki bíró és Molnár Sándor kolozsvári ügyvéd, majd Haller Rezső és Kőváry Mihály ügyvédek kinevezéséről is olvasni lehetett. 339 (Megjegyezzük, hogy a tábla tényleges megalakulásakor már itt sem találkozunk valamennyiük nevével a bírák között.) A segédhivatali személyzet a következőkben alakult: Hatfaludy István nagyszebeni királyi ügyész elnöki titkárrá lépett elő, Andrássy József marosvásárhelyi ítélőtáblai írnok irodatisztté, Begdán Elek deési járásbírósági írnok, Német Richárd cs. és kir. hadnagy, valamint Altman Hugó marosvásárhelyi ítélőtáblai díjnok pedig írnokok lettek. 340 Az ítélőtábla személyzete és iratanyaga jól láthatóan nagyrészt Marosvásárhelyről származott; az átköltözés április 20. táján kezdődött meg, amikor is szekereken körülbelül harminc ládát hoztak, s velük érkeztek a „fejérszakállú Öregurak" is — a majdani bírák. 341 Április 26-án a törvényhatóság képviselői értekezletet tartottak a tábla méltó fogadásáról, s bankettben állapodtak meg. Albach Géza polgármester elnöklete mellett Hajós János nyugalmazott miniszteri tanácsos, Groisz Gusztáv és Concha Győző rendes, nyilvános egyetemi tanárok, 342 Dorgó Albert királyi tanácsos közjegyző, Dobál Antal ügyvéd és Nagy Mór városi tanácsos felelt a szervezésért. A Redoute szálló nagytermében rendezendő fogadásra több, mint négyszáz meghívót küldtek ki, valamint hivatalos volt a teljes városi notabilitás. 343 337 EH 1891. január 24. (20. szám) 2. p., január 26. (21. szám) 4. p., január 28. (23. szám) 5. p., január 30. (25. szám) 3. p. 338 Jelentősebb művei: Egy szerencsétlen család. 1863. (két kötetben) fordítás Hugó Károly után; Egy nyomorult története. Pest, 1863. Részletesen lásd: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 1. kötet. Budapest, 1891. 902. p. 339 EH 1891. február 3. (27. szám) 3-4. p., március 28. (71. szám) 3. p., április 3. (75. szám) reggeli kiadás 1. p. 340 EH 1891. április 10. (81. szám) reggeli kiadás 1. p. 341 EH 1891. április 20. (89. szám) reggeli kiadás l.p. 342 Gazda [329. jz.], I. 102-103. p., I. 148. p. 343 EH 1891. április 27. (95. szám) reggeli kiadás 1. p., április 30. (98. szám) esti kiadás 3. p., május 4. (101. szám) esti kiadás 5. p.
