Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA

gas kormány intézkedése, mutatja, hogy Pozsonyba és Kassára került két vidéki tábla. „Ebből az is következik, hogy a Fővárosban Pozsonyt és Kassát tartják legkellemesebb és legegészségesebb vidéki városnak."

298 Eperjes e közben utolsó kísérletet tett az országgyűlés képviselőházában az eredmény megfordítására: a május 5-i ülésen Bujanovich Sándor képviselő szólalt fel a Sáros megyei város érdekében. Ismertette annak jelenlegi és történelmi viszonyait. Felemlítette az 1723-ban oda telepített kerületi táblát, az 1840. évben a váltótörvényszék felállítását, s azt, hogy 1849 után kebelében hozták létre a fellebbviteli törvényszéket. Azonban 1867-ben megszűnt a törvénykezési jelentősége, a város fontossága ugyanakkor mégis nőtt: a szellemi életben és a kultúrában haladtak előre. Végezetül összehasonlította a két nagyváros hivatalait, s javasolta Kassa felcserélését Eperjessel. Válaszul Jókai Mór mint Kassa országgyűlési képviselője mondott beszédet. Elismerte benne Eperjes érdemeit, de úgy gondolta: Felső-Magyarország földrajzi központja akkor is Kassa, mivel közlekedési gócpont, s a fiatalság oda „tódul" tanulni. Egyébként is Kassa már a legkorábbi időktől az ország öt „fővárosainak" egyike volt (itt nyilván a szabad királyi városi rangra utalt). „Én részemről a lándzsadöfést Eperjes ellen mellőzöm — folytatta intelligensen —, de mégis engedje meg nekem a t. képviselőtársam, hogy Kassa város pajzsát felemeljem. S ha rajta majd összetörik nyila, reménylem, segédei azzal fogják végezni a tudósítást, hogy az ellenfelek lovagiasan elintézvén a fennforgó ügyet, egymással kezet szorítottak."

299 Végül a reális várakozásoknak megfelelően valóban Kassa nyert, csupán annyi módosítással, hogy a rózsahegyi törvényszék területét Pozsonyhoz csatolták. Közben az eperjesiek méltán elkeseredtek, és irigykedő hangú közleményt jelentettek meg „Mit hoz a királyi tábla?" címmel. Debrecen példáján mutatták be, milyen fényes úri családok érkeznek majd „szalonlevegőn felnőtt" lányaikkal és fiaikkal. Mennyi báli ruha, estélyi toilett, csipke és szalag áruba bocsátásával jár majd mindez. Ennek jelentőségével bír ez a szó: királyi tábla. „Nagyszerű lesz. Ugy-e?" — kérdezték költőien némi megvetéssel, majd meghallgatták az általuk Budapestre küldött, ám sikertelen küldöttség közgyűlési beszámolóját (május 7.).

300 A kassaiak nemigen foglalkoztak e megjegyzésekkel, inkább örömüket hangoztatták: „Ötven esztendő alatt több ötvenszeri gyökeres felforgatás után hánytvetett bírósági szervezetünk valahára oly megállapítás elé néz, mely az állandóság minden biztosítékával bírni fog" — ekként dicsérték Szilágyi Dezső reformját.

301 Végezetül az eredeti tervekkel szemben május végén a főispán közbenjárására Maiéter Vilmos helybeli polgár Malom utcai házát választották ítélőtáblai székhelyül. A döntéssel sokan egyetértettek mondván: „valóságos élvezet lenne benne igazságosztó munkát végezni". A bérleti szerződést nyolc évre kötötték évi 8500 ft bérleti díj mellett.

302 KSZ 1890. április 10. (38. szám) 2. p., FK 1890. április 30. (35. szám) 3. p. FK 1890. május 10. (38. szám) 2. p. FK 1890. május 3. (36. szám) 3. p., május 10. (38. szám) 4. p. FK 1890. május 24. (42. szám) 2. p. FK 1890. május 24. (42. szám) 2. p., KSZ 1890. május 21. (41. szám) 3. p., június 4. (45. szám)