Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA
Az ítélőtábla elnökének személyére nagy találgatások után — korábban Sélley Istvánt (!) és Vörösmarthy Bélát emlegették 274 — végül Erdély Sándor budapesti királyi táblai tanácselnököt nevezte ki Győrbe az uralkodó. 1839. augusztus l-jén született Kisjenőn (Bihar vm.); a pesti egyetemen tanult jogot, s ott 1862-ben végzett, majd 1863-ban köz- és váltóügyvédi vizsgát tett. 1865-ig Pesten tevékenykedett mint ügyvéd, amikor is a város közigazgatásának szolgálatába lépett tollnoki minőségben. 1867-től ugyanott már törvényszéki jegyző volt, 1869-ben pedig főjegyző lett. Bírói pályáját 1870-ben kezdte a Semmítőszéken segédelőadóként, 1871-ben a királyi táblához került pótbírónak, ott 1875-ben lett rendes bíró. 1886-ban a Kúriára nevezték ki rendes bíróként, 1888-ban ismét a táblához került tanácselnöki minőségben. Az elnököt a város nevében a polgármester üdvözölte először táviratilag. Válaszában Erdély így írt: „Igen szerencsésnek érzem magamat, hogy sorsom Győrbe — hazánk e minden tekintetben egyik legkiválóbb városába visz." Néhány nappal később az ügyvédi kamara is köszöntötte az új elnököt. 275 A további bírói és személyzeti kinevezések a következőkben alakultak: tanácselnökül Vági Mór és Zoltán Géza budapesti ítélőtáblai bírák nyertek megbízatást. Bírák lettek: Braidschwer József, Uhlyarik Gedeon, Horváth Kálmán, Schmied Géza, Szeghő István, Hollerung Alfréd, Kiss Gábor, Szabó György, Mészöly Lajos budapesti táblai, valamint Thirring Lajos szombathelyi törvényszéki és Tóth László veszprémi törvényszéki bíró. Fogalmazónak Maár Józsefet osztották be. A segédhivatal tisztjei Sziebenliszt István és Szilágyi István irodatisztek lettek. Az írnoki teendőket Szűcs Lajos és Józsa Gyula járuinokok láthatták el. 276 Február 5-én Erdély Sándor úgyis mint miniszteri biztos és Liszkay Jenő miniszteri osztálytanácsos Győrbe érkezett. Őket Zechmeister Károly polgármester, valamint Szűts Árpád tanácsos, Sebő Imre törvényszéki elnök és Tassy Pál ügyész fogadták. Megtekintették a készülő székházat, amelyet még végleges elhelyezésül is elfogadott volna az elnök. Február 27-én Erdély újabb látogatást tett a városban; megtekintette a törvényszéki palotát, valamint újból a tábla és az akkor még remélt főügyészség befogadására szolgáló helyiségeket. A hírek szerint meg volt elégedve, bár a nagy hideg miatt akadoztak a munkálatok. Kozma Sándor budapesti főügyész és miniszteri biztos március 20-án tett látogatást Győrött hasonló célzattal (igaz, később kiderült: főügyészség nem létesül Győrben). 277 Áprilisban újabb kinevezések történtek. Elnöki titkárul Fabinyi Gusztáv győri törvényszéki bírót tették meg, a tanácsjegyzők Kovács Károly muraszombati, Galamb Zoltán veszprémi, Hoffman József nezsideri albírák és Winchkler István pápai járásbíró lettek. Az irodaigazgatói teendőkkel Kövér Andrást bízták meg, az irodatiszti állásokat pedig Sziebenliszt István, Szilágyi István budapesti irodatisztek és Ihász Antal soproni törvényszéki segéd- telekkönyvvezető tölthette be. írnokoknak Szűcs Lajos, 274 GYK 1891. január 1.(1. szám) 4. p. 275 GYK 1891. január 25. (8. szám) 6. p., február 1. (10. szám) 5. p. 276 GYK 1891. február 5. (11. szám) 2. p. 277 GYK 1891. február 8. (12. szám) 4. p., március (1. (18. szám) 5. p., március 22. (24. szám) 3. p., március 29. (26. szám) 4. p.
