Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA

ságügyi bizottság változtathat rajta. Erre a szombathelyiek elbúsultak, s felhagytak a reménnyel.

265 Az országgyűlési vita azonban még hozott izgalmakat, ugyanis a bizottságban többen felszólaltak Szombathely mellett Győr ellenében. Horváth Lajos, Bokros Elek, Beksics Gusztáv és Matuska Péter is ellene szónokolt. Végül azonban 9 támogató szavazattal 3 ellenében Győrt tartották meg a szövegezésben. „Mostmár a táblát biztosra vehetjük, s semmi konkurenciától többé nem kell tartanunk" — könnyebbültek meg a győriek, különösen, hogy Sopron is belenyugodni látszott a döntésbe. Az egyik soproni lap ellenben egyenesen odáig ment, hogy sajnálta a bankettet, amit idő közben Szilágyi tiszteletére Sopronban tartottak.

266 Pápa viszont továbbra is Győr mellett állt ki, ezt a pápai törvényszék felállítása ügyében tárgyaló Osvald Dániel polgármesterük is megerősítette.

267 Az országgyűlési tárgyalás (általános vita) megkezdte vei Győr bizodalmát az igazságügy-miniszterbe helyezte: „azért bátran bízhatunk abban, hogy erős várunk Szilágyi, ki egyszer kijelentett erős meggyőződéséből nem enged". A vitában a város mellett Ziskay Antal mondott nagy beszédet. Ebben sorra vette a támogató érveket: a törvényszék meglétét, a pénzügyi igazgatóságot, az ügyvédi kamarát, a tankerületi főigazgatóságot, a vasutat, a bankfiókokat, a takarékpénztárakat, az áruforgalmat, a kereskedelmi életet, a posta- és távírdaforgalmat, az iparágakat, a működő gyárakat és a szarvasmarha-tenyésztést, a vasúti és folyami közlekedést, a nemzetiségi szempontokat, a kultúrát, a csatornahálózatot, a szegény- és jótékonysági ügyek kezelését, a tanintézeteket és a város vagyoni viszonyait. Zárásként hozzátette: mindezekkel szemben Szombathely csupán rendezett tanácsú város

268 — ennek a ténynek a végkifejlet szempontjából alighanem valóban jelentősége volt! A Győri Közlöny ugyanis május 6-án rendkívüli kiadásban számolt be arról, hogy óriási többséggel fogadták el királyi tábla székhelyeként Győrt. „A győzelem" címmel jelent meg a vezércikk, amelyben Hidy Ernő a továbbiakra is kiadta a jelszót: „Mindenben előre!" A királyi tábla feletti örömében a város a polgármester indítványára jegyzőkönyvileg mondott köszönetet Batthyány Lajosnak, Szilágyi Dezsőnek, Baross Gábornak, Ziskay Antalnak, valamint Goda Béla, Földváry Elemér, Perlaky Elek és Fenyvessy Ferenc országgyűlési képviselőknek, továbbá minden képviselőházi tagnak és azon pártköröknek, kik Győrt támogatták. A városbeli tényleges elhelyezés végett pedig nyomban bizottságot szerveztek Krisztinkovich Ede, Gassner Ede, Szentmihályi Kálmán, Kránzlein Mihály bizottsági tagok és a tanács tagjainak részvételével.

269 A lehetséges széképületek tekintetében több terv is született: javaslatba hozták a győri első takarékpénztár palotáját, a Wehle-házat az Ország úton, az újvárosi Nádorházat, a Scháffer-házat, a Józsa-házat Knapp Manó szomszédos ingatlanával, valamint 265 GYK1890. április 22. (46. szám) 3. p., MOL X 7503 (V. 171 a) 20899. tekercs. Jkv 1890. április 21. üsz. 26. 266 GYK 1890. április 24. (27. szám) 3. p., április 29. (49. szám) 1. p., MOL X 8189 (IV. 1401 a) 25282. tekercs. Jkv 1890. április 24. üsz. 82. 267 GYK 1890. május 1. (50. szám) 3. p. 268 GYK 1890. május 4. (51. szám) 2-3. p., május 8. (53. szám) 1-2. p. 269 GYK 1890. május 2. (rendkívüli kiadás) 1. p., május 13. (55. szám) 2. p., MOL X 8261 (IV. 1401a) 25850. tekercs. Jkv 1890. május 12. üsz. 85., 86.