Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA
hogy a Budapesti Újság február végén már arról számolt be: Nagyváradon és Debrecenben is lesz tábla az igazságosság kedvéért. Március derekán már oly hírek szárnyaltak, hogy Nagyváradon nem is lesz semmi. Végül április elejére biztos forrásból tudni lehetett, hogy a kormány elfogadta a királyi táblák helyeit, s ebben a jegyzékben Debrecen és Nagyvárad is szerepelt. 221 Teljesen biztossá a hír természetesen csak májusban, a törvényjavaslat képviselőházi elfogadásával válhatott, 222 amelyben Szilágyi Dezső hangsúlyozta: „nem lehet kételkedni abban, hogy az igazságügyi organisatiót véve, helyes és természetes székhely Debrecen". 223 „Megmozdult tehát a debreceni társadalom — írta a Debreczen. — Felébredt letargikus álmából, s ébredése olyan volt, hogy maga után vonta az egész országrész eleven mozgalmát." 224 A kéthónapi fáradozás eredményeként Debrecen szerepéről nem is merült fel vita sem az igazságügyi bizottságban, sem a plenáris ülésen. 225 „Elhitték nekünk, hogy a magyar culturának Debreczen erős vára lesz". Ezen mozgalmi lelkesültségtől vezérelten a város új közéleti fórumot is szervezett Csokonai-kör néven, amely április 27-én alakult meg a városházán. 226 A következő feladatot a tábla mielőbbi megfelelő ideiglenes elhelyezése jelentette; e végből már május idusán tanácskozni kezdett az állandó bizottság, s ennek nyomán a közgyűlés hamar el is határozta, hogy megvásárolja a debreceni 2461. számú telekkönyvben A I. 2608/a hrsz. alatt felvett, s egyébként Nemes Gáborné Jéger Paulina tulajdonát képező „Korona" éttermet 60.000 ft-ért, s ha szükséges, mellette a leányiskolát is. A május 29-én tartott szavazáson 120-an igennel voksoltak, csupán négyen ellenezték a döntést (Alföldi Gábor, Barta Dániel, Kovács Lajos és Őri Mihály). 227 Azonban hamarosan kiderült, hogy a sietség ideje korai volt: a tervekkel ellentétben nem 1890 novemberében, hanem csak a következő év tavaszán lép hatályba a decentralizáció, mivel számos város nem tudott a rendelkezésre álló idő alatt megfelelő ideiglenes helyiségeket biztosítani (!). Ami Debrecent illette, a polgármester közbenjárására az igazságügy-miniszter végül elfogadta júliusban a kijelölt épületeket. 228 Ezzel a város küzdelmei közjogi-közéleti síkon befejeződtek — azonban a tábla későbbi elhelyezése sem jelentett egyszerű feladatot. 2. A tábla elhelyezése valójában nem olyan könnyedén ment, mint ahogyan azt a lapokból olvashatjuk. Történet, hogy királyi biztosi címmel a debreceni királyi tábla elnökének kinevezett Puky Gyula a városba érkezett, hogy tájékozódjon az ideiglenes elhelyezés körülményeiről 1891. február 21-én. Találkozott a polgármesterrel és „a törvényhatóság mindama közegeivel, akik a szervezendő királyi tábla helyiségeit ren221 Db 1890. április 5. (67. szám) 2. p., április 12. (71. szám) 2. p. 222 A tc. szentesítést nyert 1890. június 5-én., tárgyalták 1890. május 2-től május 9-ig. PN május 2. (120. szám) esti kiadás 1. p., május 9. (127. szám) esti kiadás 1. p. 223 KN87-92. XVIII. (1890) 100. p. 224 Db 1890. április 21. (77. szám) 1. p. 225 PN 1890. április 22. (110. szám), 1. p., április 27. (115. szám) 1. p., május 3. (121. szám) 1. p., május 5. (123. szám) 1. p., május 7. (125. szám) 1. p. 226 Db 1890. április 24. (80. szám) 1. p., május 1. (85. szám). 2. p. 227 HBML IV. B. 1403/a. 11. k. 1890:76., 81., 87. 228 Db 1890. június 11. (111. szám) 2. p., július 19. (138. szám). 2. p.
