Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - II. FEJEZET: AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK SZERVEZÉSE

Az 1893. évben a hátralék az új tábláknál tetemesen kevesbült: a reform előtti 28.585 ügydarabról 19.484-re apadt. Például Debrecenben 1456-ra, Győrben 625-re, Kassán 2403-ra, Kolozsvárott 377-re, Pozsonyban 1320-ra, Marosvásárhelyt 192-re, Szegeden pedig 1039-re mérséklődött. Ugyanakkor a bejövetel emelkedése miatt néhány táblánál az ügyhátralék mennyisége átmenetileg kissé szaporodott (Budapest, Nagyvárad, Pécs, Temesvár). A bejövetel összesen 147.287 volt 1892-ben, 1893-ra ez az érték 148.010-re emelkedett. Míg tehát a táblák ügyforgalma három év alatt majd 10 ezerrel szaporodott, hátralékuk 9 ezerrel kevesbedett. Ezért míg 1891-ben elintézendő volt 162.443 ügy, addig 1893-ban már 170.739 (a debreceni táblára ebből 15.403, a szegedire 20.842 jutott). Összességében a táblák eredményesen dolgoztak, mivel 1893-ban 148 ezer ügy érkezett be, és 151.255-öt intéztek el (Budapest 29.761, Debrecen 13.947, Szeged 19.803 ügyet intézett el).

194 1894-ben az összes tábla ügybejövetele 150.016 ügydarab lett, az elintézendők száma 169.500-ra szaporodott. Az ügyhátralék tovább mérséklődött, 1894-ben már 17.334-et számlált. így a reform korában a beérkezések száma ugyan 16 ezerrel, s az elintézendőké 10 ezerrel nőtt, addig a hátralék 10 ezerrel mégis kevesbedett. Az elintézett ügyekből 100.867-et ülésben, 51.300-at ülésen kívül fejeztek be. Az ügyek beérkezése márciustól júniusig volt a legintenzívebb, legkevésbé jöttek augusztustól októberig. A legtöbb ügyet május és október hónapban intézték el. Az ügyek egy negyed része a budapesti táblánál jelentkezett.

195 A cikkíró az 1895. évet tanulmányozva azon lelkendezett, hogy az újjászervezés előtti harmincezerről egészen 7417-re csökkent a hátralék mennyisége. Az ügybejövetel is szelídült: a vizsgált évben már csak 122.767 ügyet kellett feldolgozni. A hátralékkal együtt az elintézendő ügyek száma 140.101 volt, ebből 132.684-et intéztek el. Az, hogy a beérkező ügyek száma jelentékenyen mérséklődött, az ítélkezés alaposságának is bizonysága lehetett. A tételes adatokból a budapesti táblát emeljük ki, ahol 35.568 ügyből 31.442-t intéztek el, a debreceninél 12.224-ből 11.730-at, a szegedinél pedig 14.678-ból 14.202-t.

196 1896-ban mind a beérkezett, mind az elintézendő ügyek száma tovább mérséklődött. Ebben szerepet játszott az is, hogy az ügyhátralék országos szinten is csupán 4392 ügy darabot tett ki. A budapesti táblán túlmenően a legforgalmasabb évet ismét a szegedi zárta 13.528 elintézendő üggyel (a hátralék 494); a debreceni táblának 10.776 ügyet kellett feldolgoznia (hátraléka 345), a többi királyi tábla ügyforgalma nem érte el a tízezret.

197 Az ítélőtáblák ügyforgalma 1897-ben tovább csökkent, már csak 112.681 ügyet érkeztettek, az elintézendők száma is csak 117.073 volt. A hátralék is tovább mérséklődött: 6977 ügydarabot számlált. Budapesten a vizsgált évben a tábla 25.731, Szegeden 13.042 ügyet intézett el, s a beérkezések és az elintézések száma Debrecenben is 194 Szokolay István: Az új kir. táblák működése 1893. évben. JK 1894. április 27. (17. szám) 132— 133. p. 195 Sz.: A kir. táblák 1894. évben. JK 1895. február 22. (8. szám) 57. p. 196 Sz.: A kir. táblák ügyforgalma az 1895. évben. JK 1896. február 21. (8. szám) 62. p. 197 A kir. Curia s kir. táblák 1896. évi ügyforgalma. JK 1897. március 12. (11 szám) 81-82. p.