Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - II. FEJEZET: AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK SZERVEZÉSE

vény széknél (1872-1880); a híres Miletics-féle politikai pernek volt az ügyésze. 1881ben lett a királyi tábla rendes bírája, 1887-ben a Kúria kisegítő, 1888-ban a Kúria számfeletti s még ugyanabban az évben rendes bírája. Az első büntető tanácsban működött, sajtóügyekkel is foglalkozott.

185 Dr. Bernáth Géza a Szatmár vármegyei Kocsordon született 1845-ben. Pest város törvényszékénél előbb tollnokoskodott, 1869-től ugyanott tiszteletbeli aljegyző, majd rendes aljegyző lett. 1872-ben törvényszéki bíróvá nevezték ki Budapesten, 1880-ban a budapesti egyetemen jogtudorrá avatták. 1880-tól a királyi ítélőtáblán pótbíró, 1885től rendes bíró lett. Az V. polgári tanácsnak volt a vezetője. Gottl Ágoston 1843-ban született Pozsonyban. 1867-ben már a pozsonyi törvényszéknél főjegyzőként és előadóként dolgozott, 1870-ben pedig tanácsosként szolgált. 1872-ben a nezsideri járásbíróságnál aljárásbíróvá, 1875-ben a magyaróvári királyi törvényszékhez bíróvá neveztetett ki. 1876-ban Pozsonyba helyezték át. 1881-ben lett királyi táblai pótbíró, 1886-ban rendes bíró, 1890-ben a Kúriához kisegítő bíróul osztották be, ahol a VI. polgári tanácsnak volt a tagja.

186 Temesvár Temesvár belvárosában még az 1850-es években készült egy kormányszéki épület az akkori cs. k. országos törvényszék részére, amely a tábla ideiglenes befogadására is alkalmasnak látszott. A termei kivétel nélkül tágasak és világosak és a célra könnyen átalakíthatók voltak, s az elköltöztetendő távírdának és járásbíróságnak is találtak megfelelő helyet.

187 Pontban délelőtt 10 órakor kezdődőt az ünnepélyes ülés, amelyen az elnök, Paiss Andor mondott beszédet a tábla tagjaihoz és az egyéb megjelentekhez. Ebben részletesen kitért a decentralizáció szükségességére, a felelőssége súlyára és a tábla leendő feladataira. A bírák részéről Horvát Jenő üdvözölte a nagyrabecsült elnököt, s kérte, hogy továbbra is tartsa meg őket jóakaratában. Ezt követően sorshúzással megalakították a fegyelmi bíróságot. I. polgári tanács: elnök Horvát Jenő (v. budapesti ítélőtáblai bíró); a polgári ügyek előadói: Sey Andor (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Burián Pál (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Seyfried József (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Scherff János (v. karánsebesi törvényszéki bíró), Ludvig János (v. nagykikindai törvényszéki bíró, budapesti ítélőtáblai kisegítő bíró); szavazó bíró: Gidró László (v. zalaegerszegi törvényszéki bíró, budapesti ítélőtáblai kisegítő bíró). Az úrbéri ügyek előadói: Sey Andor (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Seyfried József (v. budapesti ítélőtáblai bíró); szavazó bírák: Huszka Mihály (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Scherff János (v. karánsebesi törvényszéki bíró) és Ludvig János (v. nagykikindai törvényszéki bíró, budapesti ítélőtáblai kisegítő bíró). Az új kir. táblai elnökök, i. ni. [157. jz.], 3. p. A kir. táblai tanácselnökök, i. m. [155. jz.], 3. p. A deczentralizáczió és a vidéki városok. II. i. m. [172. jz.], 2. p.