Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - II. FEJEZET: AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK SZERVEZÉSE

Szászvárosban és Szebenben, majd a szebeni főtörvényszéknél mint tanácsos dolgo­zott. 1869-ben a marosvásárhelyi táblához került mint bíró, majd tanácselnök volt 1870-től. 169 Marosvásárhely Elekes Pál elnök és Kemény Kálmán főispán megjelenését, valamint az elnök megnyitó beszédét éljenzéssel fogadta a hallgatóság. A bírói kar nevében Fekete Gá­bor tanácselnök üdvözölte a tábla vezetőjét. Ezek után a megjelentek üdvözlő tisztel­gései következtek, többek között az egyházak, a helyi ügyvédi kamara és a törvény­szék képviselői részéről. A személyzet eskütétele után zárt ülést tartottak. Délután két órakor díszebédet tálaltak fel, s este nyolc órakor szerenádot adtak az elnök tiszteleté­re. Polgári tanács: elnök: Elekes Pál (v. kúriai bíró); bírák: Kovács János (v. maros­vásárhelyi ítélőtáblai bíró), Ziegler Emil (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Dósa Gábor (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Boross Elek (v. marosvásárhelyi ítélőtáb­lai bíró). Polgári, úrbéres, kereskedelmi, váltó- és csődtanács: elnök: Fekete Gábor (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai tanácselnök); bírák: Mikó Miklós (úrbéri; v. marosvásár­helyi ítélőtáblai bíró), Kozma Gyula (váltó; v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Onaciu Sándor (váltó; v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), János Gyula (úrbéri, polgá­ri; v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Tódorffy Domokos (polgári; v. marosvásár­helyi ítélőtáblai bíró). Büntető tanács: elnök: Fekete Gábor (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai tanácselnök); bírák: Mikó Miklós (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Péterfy Dénes (v. marosvá­sárhelyi ítélőtáblai bíró), br. Szentkereszty Zsigmond (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Kozma Gyula (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Onaciu Sándor (v. marosvá­sárhelyi ítélőtáblai bíró), Tódorffy Domokos (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró). 170 Elekes Pál a Küküllő vármegyei Sárd községben született 1835-ben. Gimnáziumi és jogi tanulmányait Nagyszebenben végezte; azután 1857-ben joggyakornok lett a nagyszebeni, 1858-ban figyelő az erzsébetvárosi, 1859-ben törvényszéki segéd a ma­rosvásárhelyi cs. kir. törvényszéknél. 1861-ben hivatalából saját kérelmére felmentet­ték. 1865-ben felsőfehérmegyei törvényszéki ülnökként s kiküldött egyesbíróként foly­tatta pályáját. 1867-ben ugyanott törvényszéki elnökké lépett elő. 1869-től volt a ma­rosvásárhelyi királyi tábla rendes bírája, majd 1874-től a Kúria semmítőszékének, az 1881. évi reform után pedig a Kúriának rendes bírája. Főként telekkönyvi ügyekkel foglalkozott. 171 169 A kir. táblai tanácselnökök. II. i. m. [162. jz.], 4. p. 170 A kir. táblák megalakulása. A Jog. 1891. május 10. (19. szám) 146. p., BK 1891. január 23. (18. szám) 1. p., BK 1891. február 1. (26. szám) 1. p., Tanács beosztás a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblánál. JSZ 1891. május 14. (IV/20. szám) 673. p. Életrajzokat nem találtunk. 171 A királyi ítélő-táblák elnökei... i. m. [154. jz.] 302. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom