Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
ELSŐ RÉSZ - II. FEJEZET: AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK SZERVEZÉSE
Szászvárosban és Szebenben, majd a szebeni főtörvényszéknél mint tanácsos dolgozott. 1869-ben a marosvásárhelyi táblához került mint bíró, majd tanácselnök volt 1870-től. 169 Marosvásárhely Elekes Pál elnök és Kemény Kálmán főispán megjelenését, valamint az elnök megnyitó beszédét éljenzéssel fogadta a hallgatóság. A bírói kar nevében Fekete Gábor tanácselnök üdvözölte a tábla vezetőjét. Ezek után a megjelentek üdvözlő tisztelgései következtek, többek között az egyházak, a helyi ügyvédi kamara és a törvényszék képviselői részéről. A személyzet eskütétele után zárt ülést tartottak. Délután két órakor díszebédet tálaltak fel, s este nyolc órakor szerenádot adtak az elnök tiszteletére. Polgári tanács: elnök: Elekes Pál (v. kúriai bíró); bírák: Kovács János (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Ziegler Emil (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Dósa Gábor (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Boross Elek (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró). Polgári, úrbéres, kereskedelmi, váltó- és csődtanács: elnök: Fekete Gábor (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai tanácselnök); bírák: Mikó Miklós (úrbéri; v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Kozma Gyula (váltó; v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Onaciu Sándor (váltó; v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), János Gyula (úrbéri, polgári; v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Tódorffy Domokos (polgári; v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró). Büntető tanács: elnök: Fekete Gábor (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai tanácselnök); bírák: Mikó Miklós (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Péterfy Dénes (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), br. Szentkereszty Zsigmond (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Kozma Gyula (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Onaciu Sándor (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Tódorffy Domokos (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró). 170 Elekes Pál a Küküllő vármegyei Sárd községben született 1835-ben. Gimnáziumi és jogi tanulmányait Nagyszebenben végezte; azután 1857-ben joggyakornok lett a nagyszebeni, 1858-ban figyelő az erzsébetvárosi, 1859-ben törvényszéki segéd a marosvásárhelyi cs. kir. törvényszéknél. 1861-ben hivatalából saját kérelmére felmentették. 1865-ben felsőfehérmegyei törvényszéki ülnökként s kiküldött egyesbíróként folytatta pályáját. 1867-ben ugyanott törvényszéki elnökké lépett elő. 1869-től volt a marosvásárhelyi királyi tábla rendes bírája, majd 1874-től a Kúria semmítőszékének, az 1881. évi reform után pedig a Kúriának rendes bírája. Főként telekkönyvi ügyekkel foglalkozott. 171 169 A kir. táblai tanácselnökök. II. i. m. [162. jz.], 4. p. 170 A kir. táblák megalakulása. A Jog. 1891. május 10. (19. szám) 146. p., BK 1891. január 23. (18. szám) 1. p., BK 1891. február 1. (26. szám) 1. p., Tanács beosztás a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblánál. JSZ 1891. május 14. (IV/20. szám) 673. p. Életrajzokat nem találtunk. 171 A királyi ítélő-táblák elnökei... i. m. [154. jz.] 302. p.