Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - II. FEJEZET: AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK SZERVEZÉSE

bíró), Kolos Gyula (v. sátoraljaújhelyi törvényszéki bíró), Balásovics József (v. nyitrai ügyvéd). Büntető tanács: elnök Kriszt János (v. budapesti ítélőtáblai tanácselnök); bírák: Fekete Ödön (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Simon Géza (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Bök János (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Podhorányi Gyula (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Zachár Gyula (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Raisz Andor (v. kassai törvényszéki bíró, budapesti ítélőtáblai kisegítő bíró).

164 Oberschall Adolf Rózsahegyen született Liptó vármegyében 1839-ben. Szülőhelyén mint köz- és váltóügyvéd kilenc évig tevékenykedett. 1870-ben a budapesti királyi ítélőtáblához pótbíróvá, 1872-ben rendes bíróvá nevezték ki. 1877-ben kisegítő előadó bíró lett a semmítőszéknél, 1885-ben pedig rendes bíró a Kúriánál. 1886-ban a marosvásárhelyi királyi tábla elnökévé nevezték ki.

165 Kriszt János Horvátországban született Verőczén 1828-ban. 1861-ben nagykanizsai főjegyző volt, 1862-től kaposvári törvényszéki ülnök, majd főbíró, 1870-től pesten királyi táblai pótbíró, 1871-ben a kaposvári királyi törvényszék elnöke, 1875-től hason minőségben Győrbe helyezték át; 1879-ben a budapesti királyi törvényszék alelnöke, 1886-tól pestvidéki királyi törvényszéki elnök, 1888-ban pedig a királyi táblán a II. polgári tanács vezetője lett. Bernáth Elemér Jesztrebben született Zemplén vármegyében 1845-ben. 1868-ban Zemplén megye törvényszékének jegyzője, 1871-től bírája lett. 1872-ben a sátoraljaújhelyi törvényszék bírájává nevezték ki. 1879-ben került fel a pesti királyi táblához pótbíróként, majd 1885-ben rendes bíró lett. 1889-ben a Kúriára kisegítő előadó bíróként osztatott be, s a III. polgári tanácsnak volt a tagja.

166 Kolozsvár Kolozsvárott a kívánt helyiségeket szintén 1891 tavaszára állították ki a főtéri impozáns Jósika-házban. Az első teljes ülés a táblán Berczelly Jenő elnök megnyitójával kezdődött, majd az eskütételek következtek. Az elnök beszédét éljenzések szakították meg, melyben kifejtette, hogy „a bírónak könyört és kegyelmet nemcsak gyakorolni, de ismerni sem szabad". Majd megalakították az elnöki székfoglalóban is kiemelt fegyelmi bíróságot. I. polgári tanács: elnök: Berczelly Jenő (v. budapesti ítélőtáblai tanácselnök); helyettese Heppes Miklós (v. budapesti ítélőtáblai bíró), Popu József (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró); bírák Müller Vilmos (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Popu József (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Gyárfás Ferenc (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Nemes Sámuel (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Szász Dénes (v. marosvásárhelyi ítélőtáblai bíró), Szentkereszty Ferencz (v. budapesti törvényszéki bíró), Gál Jenő (v. budapesti ügyvéd). 164 A kir. táblák megalakulása, i. m. [153. jz.], 4. p., BK 1891. január 23. (18. szám) 1. p., BK 1891. február 1. (26. szám) 1. p., BK 1891. április 18. (88. szám) 1. p. 165 Az új kir. táblai elnökök, i. m. [157. jz.], 3. p. 166 A kir. táblai tanácselnökök, i. m. [155. jz.], 3. p.