Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
MÁSODIK RÉSZ - XII. FEJEZET: AZ ESKÜDTSZÉK PROBLÉMÁJA A GYAKORLATBAN: KÉT NEVEZETES JOGESET
A tekintélyes szakfolyóiratnak számító Ügyvédek Lapjában egy ismeretlen nevű cikkíró így kommentálta a történteket: „Nyuli Mihály elleni bűnperben hozott esküdtbírósági ítélet óta nem tudja senki, mi az igazság és mi a bűn? Szabad-e Magyarországon embert ölni, vagy nem szabad? [...] Annyi ugyanis bizonyos, hogy ebben az esetben végzetesen tévedett és legalább is annyit kézzelfoghatóvá tett [az esküdtszék], hogy nálunk hentesek, mészárosok, pékek és czipészek még nem érettek arra, hogy igazságot szolgáltassanak, hanem hogy az esküdtek tisztségére — legalább még ez idő szerint — csak művelt, tanult embereket szabad kiválasztani." Végül ekként fejezte be gondolatait: „Egyenesen megdöbbentő, a jogrendet merőben felforgató verdikt volt tehát az, amelyet a budapesti esküdtszék ebben az ügyben mondott." A teljességhez hozzátartozik azonban, hogy a cikk szerzője mégsem kárhoztatta e miatt magát az esküdtszék intézményét — csupán a hangulatkeltés által befolyásolt esküdteket. 1054 3. § MEGJEGYZÉSEK A JOGESETEKHEZ Az esküdtszéki határozatok (verdiktek) értelmezése nem végezhető el a hagyományos és tudományos büntetőjogi dogmatika zsinórmértékei alapján. A jury ítélkezésében nem a jog, hanem a pszichológia s az aktuális társadalmi morál és etika jut döntő szerephez. Mivel az esküdt ténylegesen sem az írott törvényeknek, sem a bírói ki tanításnak nincs alávetve, így döntését kizárólag a saját elméjében megképződő érzetek alapján konstruálja meg, mindennemű jogi gondolkodás nélkül. Ebben a körben különösen fontos szerephez jut az esküdt által nyert valamennyi impresszió úgy a terheltről, mint a sértettről. Érzelmeket vált ki belőle az eljárás, amelyeket nem tud, és sok esetben nem is akar kizárni a döntéshozatalkor — ez az esküdtszék lélektanának kritikus eleme. Találóan nevezte ezért Jerome Frank a verdikteket s a bennük kialakuló jogot jury made /aw-nak. 1055 Az elsőként ismertetett perben az esküdteket valószínűleg két igen fontos körülmény motiválta: részint Eremits bizonyítottan etikátlan és gátlástalan nyerészkedése mind szerb, mind magyar nemzetiségű honfitársai rovására, részint az a nyilvánvaló tény, hogy bűnösséget megállapító határozat esetén a vádlottakat kivégezték volna. A közvélemény szemében Eremitset a „kapzsiság, a szívtelenség, a szegények nyomorának kizsákmányolása" jellemezte, 1056 amelyet az esküdtek elutasítandónak, az ebből fakadó önbíráskodást, a gyilkosságot pedig — nyilvánvaló társadalomra veszélyességétől teljesen függetlenül — menthetőnek könyveltek el. Ezért egyezhettek meg a beszámíthatóság és így a bűnösség kizárásában — ezzel az eszközzel menthették meg a vádolt testvéreket. Az elkövetett cselekmény a tanult jogi ismeretek alapján — a bizonyítás eredményét is figyelembe véve — nem kétségesen előre megfontolt szándékkal elkövetett em1054 Nyuli Mihály felmentése. ÜL 1900. június 30. (26. szám) 6-7. p. 1055 Jerome Frank ma már klasszikusnak számító munkája: Law and the Modern Mind. London, 1930. Hivatkozik rá Badó Attila: Az angolszász típusú esküdtszék kritikai elemzése, in: Acta Jur. et Pol. Szeged. Tomus L. Fasc. 1. Szeged, 1996. 39. p. 1056 SZN 1904. június 25. (156. szám) 7. p.
