Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

MÁSODIK RÉSZ - XII. FEJEZET: AZ ESKÜDTSZÉK PROBLÉMÁJA A GYAKORLATBAN: KÉT NEVEZETES JOGESET

ítélőtanács ezt már nem engedélyezte — Vaisz nyomban semmisségi panaszt is nyújtott be e miatt.

1046 Az orvos szakértők közül dr. Minnich Károly előadta, hogy az áldozaton három lőtt seb volt, s ezeket anatómiailag részletezte is. Korábbról tudható, hogy valóban volt negyedik lövés is, de az csak horzsolta az ügyvéd testét, s végül a falon lévő Mária-képet találta el.

1047 Dr. Moravcsik Ernő egyetemi tanár nyilatkozott a terhelt elmeállapotáról, aki folyamatos kedélyizgatottságról számolt be a vádlottnál, s kijelentette: „a lelkiállapota teljesen praparálva volt arra, hogy az ügyvéddel folytatott vita után olyan felindulásba jött, mely akaratának szabad elhatározási képességét jelentékenyen megzavarta, noha öntudatát nem vette el. "Arra a kérdésre, hogy a dulakodás közbeni torkon ragadás olyan felindulást okozhatott-e a vádlottnál, hogy az csak két lövésről tud, azt válaszolta: ez valószínű is.

1048 A bizonyítási eljárást ezzel befejezték, noha a védő még több okirat ismertetését kérte, de ezek közül csak a terhelt erkölcsi bizonyítványát olvasták fel. Az ügyész megtette javaslatát az esküdtekhez intézendő kérdésre vonatkozóan: a szándékos emberölésben való bűnösséget indítványozta feltenni, míg a védő tisztán csak az erős felindulásban elkövetett emberölésre kívánt rákérdezni az esküdteknél.

1049 A másnap folytatódó tárgyaláson a bíróság úgy döntött, hogy az esküdteknek a következő kérdésekre kell felelniük: 1. Bűnös-e Nyuli Mihály abban, hogy szándékosan, de előre meg nem fontolva, megölte Horváth Istvánt — igen vagy nem? 2. Ha igen, tettét az eredménytelen pereskedés keltette felindulásában követte-e el — igen vagy nem? 3. Ha igen, ezt a felindulást nem az idézte-e elő, hogy az ügyvéd jogtalanul torkon ragadta és jogtalanul sértette őt és ezen való felháborodásában rögtön ezután követte el tettét — igen vagy nem? A bírói tanács ugyanakkor elvetette a védőnek a beszámíthatóság kizárására vonatkozó kérdését, aki ezért semmisségi panaszt jelentett be. Ezután elhangzottak a perbeszédek. Az ügyész az erős felindulásban elkövetett emberölést igazoltnak látta, s bár a felindulás méltányolhatóságát ugyan elismerte, de hangsúlyozta: ez még emberölésre nem hatalmazhat fel, csak éppen enyhíti a bűnt. A védő ellenben olyannak bizonygatta a felindulást, amely valójában megbontotta a terhelt elméjét, s ezért az úgy ölt, hogy nem is tudta, mit cselekszik. így nem lehet őt elítélni, vagyis mentsék fel a vádlottat: „győzzön az igazság, ha el is vész a világ" — mondotta. Végül az utolsó szó jogán maga Nyuli Mihály szólott az esküdtekhez: megindultan ecsetelte, milyen szomorúság volt az ő családjában, hogyan könyörgött Horváthnak, de az nem hajlott rá.

1050 Érdekessége az ügynek, hogy az elnöki kitanításról is van feljegyzésünk. Ebből megtudhatjuk, hogy az elnök megmagyarázta az esküdteknek mi a következménye, ha így vagy úgy ítélnek. Ha az első kérdésre igennel felelnek, s a többire nemmel: tizenöt évig terjedhető fegyház jár büntetésül. Ha a második kérdésre is igent mondanak, s a PN 1900. június 27. (174. szám) 8. p., BH 1900. június 27. (174. szám) 9-10. p. PN 1900. március 31. (89. szám) 9. p. PN 1900. június 27. (174. szám) 8. p., BH 1900. június 27. (174. szám) 9. p. PN 1900. június 27. (174. szám) 9. p. PN 1900. június 28. (175. szám) 8. p., BH 1900. június 28. (175. szám) 10. p.