Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - I. FEJEZET: A KIRÁLYI ÍTÉLŐTÁBLÁK A JOG INTÉZMÉNYRENDSZERÉBEN

tekintetben, hogy vajon rendelkeznek-e a táblák megfelelő személyi állománnyal, szakértőkkel a döntvények megalkotásához. Hibásnak tartották némelyek a már meghozott, de esetleg téves döntés megváltoztatásának kétharmados szabályát is.

58 Minden esetre „a jogegység a királyi táblák működésének egyöntetűsége által [volt] eszközlendő; tehát a jogegység alapjai, létfeltételei nem a legfelsőbb fórumon, hanem a kir. táblák körében léteznek". Ráadásul felismerték, hogy „jogegységet a jogszolgáltatásban deklarálni nem lehet, hanem annak a tudomány világító fáklyája mellett, és tökéletesb törvényszerkezet talaján, a kellő bírói szakképzettség s tapasztaltság útján kell kifejlődni [...]".

59 A jogszabályi keretek ezen rövid ismertetése után a törvénycikk vitájának történetére térünk át. 2. § AZ 1890. ÉVI XXV. TC. MEGALKOTÁSA Az ítélőtáblák decentralizációjáról szóló törvénytervezet megalkotása érdekében az igazságügy-miniszter ankétot szervezett 1890. március 3-ára: az értekezletre meghívták Karap Ferenc főrendi házi tagot, Teleszky István, Csorba Bódog igazságügyi államtitkárokat, Szabó Miklós kúriai elnököt, Daruváry Alajos kúriai másodelnököt, Baross Kálmán és Manoilovich Emil kúriai tanácselnököket, Vajkay Károlyt, a budapesti királyi tábla elnökét, Sárkány József alelnököt, Kozma Sándor budapesti királyi főügyészt, Wlassics Gyula főügyészhelyettest, Karap Ferenc, Tóth Ferenc, Berczelly Jenő és Erdély Sándor budapesti királyi táblai tanácselnököket, Hodossy Imrét, a budapesti ügyvédi kamara elnökét és Chorin Ferenc országgyűlési képviselőt. A jegyző Balogh Jenő főügyészségi fogalmazó volt.

60 Az értekezlet érdemi munkáját március 6-án kezdte meg; vita nélkül elfogadták általánosságban a tervezetet, és nyomban a részletes vitához kezdtek; majd a 8. §-ig haladtak előre. Március 8-án folytatták a munkát a 18. §-ig. A szaktanácskozmány a harmadik ülésen fejezte be a tárgyalást március 13-án. „Az ankét nagy többsége helyeselte az Igazságügy-minisztériumban kidolgozott tervezet érdemleges rendelkezéseit, és így, ha az új kabinet a székhelyeket véglegesen megállapítja, mi sem áll útjában annak, hogy a tervezet őfelségéhez és azután a törvényhozás elé terjesztessék. "

61 Igyekeztek titokban tartani a tanácskozmányon elhangzottakat,

62 az Ügyvédek Lapja azonban mégis megszerezte a tervezet Wlassics Gyula által fogalmazott szövegét, és rendkívüli számban adta azt közre.

63 Ez a kormányzati oldalon többeket mini58 X: A kir. táblák és a Curia teljes-üléseinek szabályozása. JK 1891. augusztus 28. (35. szám) 273. P59 Szokolay István: A kir. táblák szervezésének kérdéséhez. JK 1890. május 2. (18. szám) 138. p. 60 PN 1890. március 2. (60. szám) 1. p. és március 3. (61. szám) 1. p. 61 PN 1890. március 6. (64. szám) 1. p., március 8. (66. szám) 2. p., márciusl3. (71. szám) 1. p. 62 A titkos konferencia. ÜL 1890. március 8. (10. szám) 1. p. 63 A királyi ítélőtáblák. ÜL 1890. március 12. (11. szám). 1-2. p., Lásd még: A királyi tábla deczentralizácziója. A Jog. 1890. április 20. (16. szám) 155-156. p., Szemle. MI 1890. 33. szám. Budapest, 1890. 185. p., Mezey Barna: Wlassics Gyula, a büntetőjog és a bűnvádi perjog professzora, in: Wlassics Gyula és kora 1852-1937. Szerk.: Kapiller Imre. Zalaegerszegi füzetek 8. Zalaegerszeg, 2002. 60-78. p.