Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

MÁSODIK RÉSZ - X. FEJEZET: AZ ESKÜDTSZÉKEK MEGSZERVEZÉSE (1899-1900)

X.FEJEZET AZ ESKÜDTSZÉKEK MEGSZERVEZÉSE (1899-1900) 1. § A VÉGREHAJTÁSI RENDELET A már hivatkozott 3300/1898. számú bel- és igazságügy-miniszteri rendelet intézkedett az esküdtbíróságokról szóló törvény végrehajtásáról, amelyet az 1897. évi XXXIII. tc. 36. és 37. szakaszai alapján adott ki a két miniszter. E szerint az esküdtek alaplajstromát elkészítő összeíró bizottságot minden évben legkésőbb április végéig kellett választás útján megszervezni Budapest székesfőváros kerületi választmányai, a törvényhatósági joggal bíró városok törvényhatósági bizottsága, Fiume városnak és kerületének képviselőtestülete, végre a rendezett tanácsú városok, valamint a nagy- és kisközségek képviselőtestülete által. A bizottságban minden fővárosi és törvényhatósági városi kerületből két-két, a községekben pedig egy-egy küldött vett részt. A bizottságot minden évben május első napjaiban kellett megalakítani Budapesten a kerületi elöljáró, más városokban a polgármester, községekben a községi bíró vezetésével. Az összeíró bizottságok vagy az esküdtképes férfiak lakásán való megjelenéssel, vagy az összeíró lapok kiküldésével és három napon belüli beszedésével végezték az adatok összegyűjtését a névjegyzék elkészítéséhez. Az első szervezést követő években az így elkészített korábbi alaplajstromot, egyébként a választók jegyzékét és az adólajstromokat is felhasználhatták. Az elkészített alaplajstromot május 10-ig közzé kellett tenni a helyben szokásos módon avégből, hogy az esküdtképességgel bíró személyek azt megtekinthessék. Ha a lajstrom kiegészítésre szorult, arra május 16. és május 28. között kellett lehetőséget biztosítani személyes vagy meghatalmazotti megjelenés útján. Végezetül egybeállították az alaplajstromot, amelybe minden esküdtképes, a szolgálatból ipso iure ki nem zárt személyt fel kellett tüntetni személyes adatai említésével (3-6. §).

952 Az alaplajstromot ismét közhírré kellett tenni, s azt június l-jétől 15 napon át bárki megtekinthette. A lista helyességét illetően felszólalásokat engedtek, amelyeket az összeíró bizottság elnökénél kellett előterjeszteni. A felszólalásokat és magát a lajstromot szeptember 1-jéig kellett a főszolgabíró, a polgármester vagy a kerületi elöljáró útján az illetékességgel bíró törvényszék elnökéhez elküldeni. A lajstromok elkészítésének költségeit az illető városok és községek viselték (7-12. §).

953 Az évi lajstromok összeállítása végett a bizalmi férfiak még az első félévben voltak megválasztandók, akiknek a kiválogatott esküdtek névjegyzékét október végéig kellett megküldeni a törvényszék elnökéhez. A „szelegáló bizottság" először a felszóMRT 1898. II. kötet. 327-330. p. MRT 1898. II. kötet. 330-332. p.