Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
MÁSODIK RÉSZ - IX. FEJEZET: AZ ESKÜDTSZÉKEK REORGANIZÁCIÓJA (1896-1897)
Polónyi Géza a 20 koronás adócenzushoz nem járulhatott hozzá. Továbbá javasolta a felsőbb műveltséggel bíró nők bevonását az esküdtbíráskodásba. Egyebekben Schreiberrel nem értett egyet, a hajóskapitányok ellen elvben nem volt kifogása, de nem tartotta helyesnek egy önálló szakma ilyen enumerációját. Molnár János azt indítványozta, hogy az esküdtképesség ne csupán a lelkészekre, hanem általában a papokra terjedjen ki azzal, hogy a felmentés lehetőségét is meg kell adni nekik. Vagy hagyják ki az egészet a lelkésszel együtt. 925 A következő tárgyalási napon 926 Győry Elek az igazságügy-miniszter hosszan tartó támadásával kezdte felszólalását. Az érdemiekre térve Schreiber módosítványát rossznak tartotta: „ez a képtelenség oly nagy foka, amely még azt is felülmúlja, amelyet a t. kormány a törvényjavaslatban előterjesztett". Sághy és Batthyány módosításával egyetértett. Molnár János nyomán javasolta: a szakasz 6. és 7. pontját újabb formulázás végett utasítsák az igazságügyi bizottsághoz. A papokat pedig teljesen mellőzendőnek vélte, mivel a hivatásukkal és az embertársaik iránti szeretetükkel ellentétes az a szigor, amellyel ítéletet kell mondani mások felett. Szót emelt a 26 éves életkor ellen is: szerinte az országgyűlési választójoghoz kellene igazítani a korhatárt. Az adócenzust sem helyeselhette, mivel ebből azt a következtetést vonta, hogy a kormány a jövőben az adókat nem kívánja mérsékelni. Úgy vélekedett: a leghelyesebb volna intellektuális kvalifikációt állítani, „melynek egyik nemét a vagyonban és a képzettségben, de nem az ingatag adóalapban találjuk meg". Indítványozta: hagyják ki az 1. és a 2. pontot, s helyette vegyék fel a következőt: „középiskolában legalább hat osztályt, felsőbb művészeti vagy más felsőbb szakiskolát, tanítóképző-intézetet, felsőbb polgári iskolát, felsőbb földműves iskolát végzett, vagy ezek valamelyikének megfelelő képzettségben részesült, vagy pedig önállóan kereskedést vagy ipart űz, vagy önálló földbirtokos, ház- vagy telektulajdonos." 927 Serbián János azt javasolta, hogy az állam hivatalos nyelve helyett tétessék a bíróság tárgyalási nyelve. A szakasz végére pedig írják oda: „románok által lakott területen román nyelven". Mivel szerinte a románok mindig hűek voltak a hazához és a királyhoz (!). Lukáts Gyula az intellektuálisan kvalifikáltak közé a tengerészeket is fel kívánta venni az akadémiájuk miatt. Mocsay Antal azt kezdeményezte, hogy a 4. és a 7. §-oknak a lelkészekre és papokra vonatkozó részét együtt tárgyalják a nyilvánvaló logikai kapcsolat miatt. Gr. Zichy Jenő támogatta Sághyt és Győryt, de Schreirbert nem. Schmidt Károly viszont Schreiber mellett tört lándzsát. 928 Kubina József javasolta, hogy az állam hivatalos nyelve helyett a bíróságok tárgyalási nyelve szerepeljen, valamint az „írni és olvasni tud" stiláris módosítást. Barabás Béla a nemzetiségi nyelv használatával szemben foglalt állást: „aki magyar állampolgár, tudjon és beszéljen magyarul, és azon kívül beszélhet azon a nyelven, amit tud, s ami lelkének jól esik". Győry Eleket támogatta, Serbián javaslatát viszont abKHN96-01. VI. (1897) 147-150. p. Az előző napi vita sajtóját lásd: PN 1897. május 23. (143. szám) 11-12. p. KHN96-01. VI. (1897) 154-159. p. KHN96-01. VI. (1897) 160-163. p.
