Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
ELSŐ RÉSZ - V. FEJEZET: AZ 1891. ÉVI XVII. TC. ÚJ INTÉZMÉNYEI
dítása érdekében; 689 12. a hivatalból való felfüggesztés; 690 és 13. hivatalos bűntett vagy vétség miatt büntetőeljárás folyamatba tételének kieszközlése 691 (86. §). A rendelet a rendbírság alkalmazására is tartalmazott szabályokat. E szerint a tapasztalt jelentősebb rendetlenség, mulasztás vagy késedelem esetén — a novella rendelkezései alapján — rendbírságot alkalmazhatott a fellebbviteli bíróság. Ekkor felhívták az érintett ítélőbírót vagy bírósági hivatalnokot, hogy igazoló nyilatkozatát legkésőbb 15 nap alatt terjessze elő. Ha az igazolást a terhelt nem nyújtotta be, vagy az abban felhozottak nem voltak alaposak, a fellebbviteli bíróság a rendbírság alkalmazását indokolt határozatban mondta ki. A rendbírság elleni felfolyamodás egy példányban volt beadandó (98-102. §). Az új bírói ügyviteli szabályok vegyes értékelést váltottak ki a jogászságból. Többen kritizálták azt, hogy döntően az 1874. évi szabályokon alapult, s hogy az ügykezelésen mit sem könnyített, bár azt az irattározással együtt részletesen tárgyalta. A legfőbb kritika azonban a miatt érte, amiről nem is tehetett: „Akta-elintéző gépből az élő jog őrévé kell tenni a bíróságokat és erre egyedüli eszköz a szóbeli per: ezt hangoztattuk mindig és hangoztatni vagyunk kénytelenek az írásbeli per alapján álló bírói ügyviteli szabályokkal szemben is." 692 A legtöbben azonban az itt nem ismertetett 153. §-át kifogásolták, amely lehetőséget adott az elnök számára a bíró mellékszakbeli beosztására is, továbbá azt, hogy az új szabályok is meghagyták a kezelési statisztikák sokaságát, amelyeket egy bírónak naponta vezetnie kellett. 693 Az 1891. évi ügyviteli szabályokat 1892-ben röviden még kiegészítették. Ez a rendelet szólt a tanácsjegyzői szolgálatra berendelt bírákról, a szabadságolásról, a telekkönyvi hatóságról, a törvényszéki elnöki vizsgálatról, a fegyelmi pénzbüntetés nyilvántartásáról és a rendbírság behajtásáról. 694 Az 1891. évi XVII. tc. felügyeletre, összeférhetetlenségre és az együttalkalmazást kizáró viszonyokra vonatkozó rendelkezéseit a novella törvényi felhatalmazása alapján (1891. évi XVII. tc. 68. §) a bírósági végrehajtókra is kiterjesztették. 695 689 Vö. az 1871. évi VIII. tc. 39. §-ával! 690 Vö. az 1871. évi VIII. tc. 63. §-ával! 691 Vö. az 1878. évi V. tc. XLII. fejezetével! A 86. § alapján a debreceni ítélőtábla elnöke, Puky Gyula például a következő rendeletet adta ki: Körrendelet a debreczeni kir. ítélőtábla kerületében működő első folyamodású bíróságokhoz. Kelt: 1892. február 18. JSZ 1892. március 1. (VI/7. szám) 236-238. p. 692 -z: Az új bírói ügyviteli szabályok II. JK 1891. szeptember 11. (37. szám) 291. p. és Uő: Bírói ügyviteli szabályok I. JK 1891. szeptember 4. (36. szám) 281. p., valamint Veridicus: Az ügyviteli szabályok sérelmes pontjai. JK 1892. december 30. (53. szám) 693 Farkas Lajos: A bírák kényszerzubbonyban. ÜL 1891. október 10. (41. szám) 1-4. p., A bírói ügyviteli szabályokból vonható következtetések. ÜL 1891. október 3. (40. szám) 1. p. 694 A m. kir. igazságügyministernek 5206/891. számú rendelete, az 1891. évi [...] bírói ügyviteli szabályok módosítása és kiegészítése tárgyában. MRT 1892. Budapest, 1892. 1178-1181. p. 695 A m. kir. igazságügyministernek 32.082. szám alatti [...] rendelete az 1891: XVII. t.-czikkben a felügyeletre, [...] vonatkozó rendelkezéseknek a bírósági végrehajtókra való kiterjesztése tárgyában. MRT 1891. Budapest, 1891. 1802-1811. p., a szövegét lásd még: JSZ 1892. január 1. (VI/1. szám.) 18-21. p. A IV. és V. fejezet eredeti közlése: Antal Tamás: A bírói jogviszony reformja Magyarországon a dualizmus korában (1891). in: Publicationes Doctorandorum Juridicorum. Tomus III. Fasciculus 1. Szeged. 2003. 32 p.
