Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

BEVEZETÉS

való meghonosítása Európa fejlett („civilizált") államainak közös érdeke volt, s a konzuli bírói tevékenység a 19. századra teljesen elfogadottá vált. Magyarország azonban nem bírt önálló hatóságokkal, az osztrák örökös tartományok együttesen szervezett konzuli törvényszékeit és fellebbviteli fórumait használhatták a magyar honosok is. A kiegyezés hozta új közjogi helyzetben ez a megoldás azonban szuverenitáselméleti és közjogi szempontból már nem volt fenntartható, mégis a változtatással egészen Szilágyi Dezső fellépéséig vártak. A reform keresztülvitelét jelentősen nehezítette, hogy — az 1867. évi XII. tc. szerint közös külügyről lévén szó — az osztrák kormánnyal és a birodalmi tanáccsal párhuzamosan, egyeztetve kellett mindkét országnak egyszerre megalkotnia a szervezeti és hatásköri törvényt. Az osztrák és a magyar Igazságügyi Minisztériumok többször is tanácskoztak, s végül féléves egyeztetések után sikerült a magyar országgyűlés elé terjeszteni a törvényjavaslatot (később az 1891. évi XXXI. tc). Maga a javaslat egyszerű szervezeti megoldást választott: legnagyobb újítása a konstantinápolyi konzuli főtörvényszék felállítása volt, míg első fokon lényegében változatlanul hagyták fenn az addigi gyakorlatot, amelyet rendszerint bilaterális szerződések rögzítettek államonként különkülön. A magyar külkapcsolatok szempontjából nem mellékes az sem, hogy mely „keleti" birodalmakkal tartottunk fenn kétoldalú kapcsolatokat. Ennek vizsgálatánál Law. Apr. 1957. Vol 51. No 2. 402-406. p.; D. C. M. Platt: The Role of The British Consular Service in Overseas Trade 1825-1914. in: The Economic History Review. New Series. 1936. Vol 15. No 3. 494-512. p.; Péter Byrd: Régiónál and Functional Specialisation in the British Consular Service, in: Journal of Contemprorary History. Jan. 1972. Vol 7. No 1/2. 127-145. p.; Kwan Hai-tung: Consular Jurisdiction: Its Place in the Present Clamor for Abolution of Trades. in: Pacific Affairs. Jun. 1929. Vol 2. No 6. 347-360. p.; Charles Cheney Hyde: The Relinquishment of Extraterritorial Jurisdiction in Siam. in: The American Journal of International Law. Jul. 1921. Vol 15. No 3. 428-430. p.; Crawford M. Bishop: American Extraterritorial Jurisdiction in China. in: The American Journal of International Law. Apr. 1926. Vol 20. No 2. 281-299. p.; The Joris Case in the Turkish Capitulations. in: The American Journal of International Law. Apr. 1907. Vol 1. No 2. 485. p.; Eldon R. James: Jurisdiction over Foreigners in Siam. in: The American Journal of International Law. Oct. 1922. Vol 16. No 4. 585-603. p.; Ermory R. Johnson: The Early History of the United States Consular Service. 1776-1792. in: Political Science Quarterly. Mar. 1898. Vol 13. No 1. 19-40. p.; Philip Marshall Brown: The Emancipation of Egypt. in: The American Journal of International Law. Jul. 1937. Vol 31. No 3. 469-470. p.; William L. Dennis: Extraterritoriality in China. in: The American Journal of International Law. Oct. 1924. Vol 18. No 4. 781-786. p.; N. Wing Mah: Foreign Jurisdiction in China. in: The American Journal of International Law. Oct. 1924. Vol 18. No 4. 676-695. p.; H. E. Garle: Judical Reform and the Egypt Setüement. in: International Affairs. Mar. 1932. Vol 11. No 2. 229-250. p.; Jasper Yeates Brinton: The Closing of the Mixed Courts of Egypt. in: The American Journal of International Law. Apr. 1950. Vol 44. No 2. 303-312. p.; Richárd T. Chang: The Justice of Western Consular Courts in Nineteenth-Century Japán. Wesport, Conn.: Greenwood. 1984.; Jasper Yeates Brinton: The Mixed Courts of Egypt. New Haven, 1930.; K. M. Panikkar: The Principles and Practice of Diplomacy. 1952.; G. E. Do Nascimento E Silva: Diplomacy in International Law. 1972.; Donald E. Queller: Th Office of Ambasadors in the Middle Ages. 1967.; Garett Mattingly: Renaissance Diplomacy. 1976.; Ragnar Numelin: The Beginings of Dimplomacy: A Sociological Study of Intertribal and International Relations. 1950.; Frank Adock and D. J. Mosley: Diplomacy in Ancient Greece. 1975.; Immánuel C. Y. Hsü: China's Entrance into the Family of Nations: The Diplomatic Phase 1858-1880. 1960.; EnuMeHm, M. TI. - flypzeecKuü, B. H.: /J,nnjioiviaTHMecKoe H KOHcyin>CKoe npaBO. MocKBa, 1962.; Fjodor Fjodorovics Martensz oroszul írott fontosabb műveinek címe magyar fordításban: Oroszország és az Ottomán Birodalom közötti viszony II. Katalin cárnő uralkodása idején. Szentpétervár, 1867.; A konzulokról és a konzuli bíráskodásról a Keleten. Szentpétervár, 1873.; A keleti háború és a brüsszeli konferencia 1874-1879. Szentpétervár, 1879.; Oroszország és Anglia Közép-Ázsiában. Szentpétervár, 1880.; Oroszország és Kína. Szentpétervár, 1881.; A civilizált nemzetek jelenkori nemzetközi joga. 1-2. Szentpétervár, 1882-1883.