Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
ELSŐ RÉSZ - V. FEJEZET: AZ 1891. ÉVI XVII. TC. ÚJ INTÉZMÉNYEI
sék meg legfelsőbb bíróságunk eljárását. Ilyen rendszerben a kúriai jegyzői kar folytonosan hullámzó testület lett, amelynek az jutott feladatul, hogy a Kúria magasabb judikatúráját vigyék magukkal az alsóbb bíróságokhoz. A következő szakasz pedig azzal egészítette ki a decentralizációs törvényt, hogy elnöki titkári teendők ellátására is berendelhetők lettek az albírák. 9. § AZ ÚJ BÍRÓI ÜGYVITELI SZABÁLYOK ÉS A FELÜGYELET A több tekintetben revízióra szoruló, 1874-ben kiadott bírói ügyviteli szabályok 679 helyett 1891. szeptember 15-én újat léptetett hatályba Szilágyi Dezső, melyet Imling Konrád fogalmazott. 680 Ez a rendelet szabályokat tartalmazott többek között a hivatali állások betöltésére pályázat nélkül és pályázat alapján (I. cím, I. fejezet), 681 valamint a bírák jogai és kötelességei tárgyában. Ez utóbbi körében rendelkeztek arról, hogy a bíráknak és a bírósági hivatalnokoknak állandóan a bíróság székhelyén kellett lakniuk, további összeférhetetlenségi szabályokat állapítottak meg, szóltak a hivatalos órákról, a szolgálattételi kötelezettségről, a felekkel való bánásmódról. A járandóságok körében megemlítették a jutalom és a segélyezés lehetőségét, és a szabadságolás mikéntjét (I. cím, II. fejezet). 682 A hatáskörről szóló I. cím, III. fejezet kimondta, hogy mindegyik bíróság saját főnökének (elnök, járásbíró) vezetése alatt áll. A bíróság főnökét megillető vezetés kiterjedt az igazgatási teendők ellátására, s az elnöki ügyek elintézésére, és általában mindazon teendőkre, amelyek törvényben, az ügyviteli szabályokban és egyéb rendeletekben az ügyvitel egyes ágaira nézve a főnöknek mint a bíróság vezetőjének hatáskörébe tüzetesen voltak utalva (51-52. §). A tanács vezetőkről akként rendelkezett az ügyviteli szabályzat, hogy őket a bírák közül a törvényszékeknél a királyi ítélőtáblai bíró címmel és jelleggel felruházott törvényszéki bírák, ítélőtábláknál és a Kúriánál pedig a szükséghez képest olyanok rendeltetnek ki az elnök által, akiket az ő felterjesztésére a tanácsvezetés jogával az igazságügy-miniszter felruházott (63. §). A rendelet szólt még a tanácsjegyzőkről, a jegyzők, aljegyzők, joggyakornokok, az irodaigazgató, az irodatisztek, a telekkönyvvezetők és segéd-telekkönyvvezetők, valamint az írnokok és díjnokok hatásköréről is (65-70. §). 679 A m. kir. igazságügyministernek 1874. évi október 15-én 3436/1.m.e. szám alatt kelt rendelete a bírói ügyvitel tárgyában. MRT 1847. II. kiadás. Budapest, 1891. 495-564. p. és A m. kir. igazságügyministernek 3274/1.M.E. számú rendelete a bírói ügyviteli szabályoknak módosítása és kiegészítése tárgyában. MRT 1881. Budapest, 1881. 1444-1459. p. 680 A m. kir. igazságügyministernek 4291/1.M.E. számú rendelete a bírói ügyviteli szabályok kiadása tárgyában. MRT 1891. Budapest, 1891. 935-1089. p., Az új bírói és ügyészi szervezeti törvény folytán [...]. A Jog. 1891. május 10. (19. szám). 147. p., Márkus Dezső: A bírói ügyviteli szabályok. JSZ 1891. szeptember 10. (V/11, szám) 257-262. p. 681 MRT 1891. 937-953. p. 682 MRT 1891. 953-962. p.
