Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - V. FEJEZET: AZ 1891. ÉVI XVII. TC. ÚJ INTÉZMÉNYEI

pontjaiban felsorolt viszonyok valamelyike fennforgott. Kizárta a törvény, hogy ítélőbíró legyen a törvényszéknél vagy járásbíróságnál az, aki a fölöttes ítélőtáblai elnökkel, olyan járásbíró (albíró), aki a fölöttes törvényszéki elnökkel, oly ügyész (alügyész), aki a fölöttes főügyésszel a 41. §. 1-4. pontjaiban meghatározott viszonyok bármelyikében volt (43. §).

676 A 43. § rendelkezései alól a király felmentést adhatott, kivéve ha a bíróságok vezetői kerültek egymással meghatározott kapcsolatba. Azon bíróságnál, ahol az ítélőbírák száma a tízet meghaladta, ott a király az ítélőbírák vagy ezek és az ügyészek között létező unokatestvéri akadály alól felmentést adhatott, de ők ilyen esetben sem működhettek egy tanácsban.

677 7. § A SZERVEZETI RANGSOR A hivatali állások átjárhatósága és egymáshoz való viszonyának meghatározása érdekében a novellában megjelölték a szervezeti rangsort is. E szerint első szinten állott a királyi alügyész és a királyi albíró; a másodikon a királyi ügyész, a királyi járásbíró, a királyi törvényszéki bíró; a harmadikon a királyi ítélőtáblai bíró, a vidéki királyi törvényszéki elnök és a Budapesten elhelyezett királyi törvényszék alelnöke, a királyi főügyészi helyettes, az igazságügy-miniszteri osztálytanácsos; negyediken a királyi kúriai bíró, a királyi ítélőtáblai tanácselnök, a Budapesten elhelyezett királyi törvényszék elnöke, a királyi főügyész, a koronaügyészi helyettes, az igazságügy-miniszteri tanácsos; s legfelül az igazságügy-minisztérium államtitkára, a koronaügyész, a királyi kúriai tanácselnök, királyi ítélőtáblai elnök és a budapesti ítélőtábla alelnöke. Ennek ott volt jelentősége, hogy az, aki már előbbi állásában magasabb járandóságot élvezett, ezt — a működési pótlék kivételével — új állásában is megtarthatta, és az előbbi fizetési fokozatánál alsóbb fokozatúak közé nem volt beosztató.

678 8. § A TANÁCSJEGYZŐI SZOLGÁLAT A novella 55. §-a a Kúria tanácsjegyzői szolgálatának reformját tartalmazza. Mindez következménye az 1890. évi XXV. tc. 6. §-ának, amely szerint az ítélőtáblánál a tanácsjegyzői teendőket akaratukkal berendelt albírák is teljesíthették. Ennek mintájára elrendelték, hogy a Kúriához tanácsjegyzői szolgálatra az igazságügy-miniszter beleegyezésükkel törvényszéki és járásbírákat vagy albírákat rendelhet be. E szolgálat két évnél tovább nem tarthatott. Célja az volt, hogy a kiválóbb törvényszéki és járásbírák, mielőtt előléptetésben részesülnek, közvetlen tapasztalás útján ismerhes676 KHI87-92. XXVI. (1891) 995. szám. 41. p. 677 KHI87-92. XXVI. (1891) 995. szám. 41-42. p., Juhász [674. jz.], 428-429. p. 678 KHI87-92. XXVI. (1891) 995. szám. 43-44. p., X. Y.: A bírói és ügyészi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslathoz. Törvényszéki elnökök. A bírói és ügyészi szervezet közötti viszony. A Jog. 1891. március 29. (13. szám) 98. p., X. Y.: A bírói és ügyészi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslathoz. Bíróság és ügyészség. A Jog. 1891. április 12. (15. szám) 115. p.