Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - IV. FEJEZET: A BÍRÓI SZOLGÁLATI JOGVISZONY REFORMJA: AZ 1891. ÉVI XVII. TC. MEGALKOTÁSA

nem az igazságügyi bizottsághoz utalták azt. Az 57. §-hoz érve maga a miniszter vetette fel egy új szakasz beiktatását, amely a bírói hivatal elfoglalásának idejét csökkentette egy hónapra az 1869. évi IV. tc.-ben megfogalmazott három hónap helyett.

623 A törvényjavaslat egykori 59., most 60. §-át Szilágyi korábban már kihagyandónak javasolta, s ezt a Ház meg is szavazta. így a törvényhelyek számozásában a rend ismét helyreállt. A bírói felelősségről és fegyelmi eljárásról szóló 1871. évi VIII. tc. módosításaként új 60. §-t javasolt Szilágyi a felügyeletre, a megintésre és a rendbírságolásra vonatkozóan, melyet a bizottsághoz utaltak. A 61. §-ból miniszteri indítványra kihagytak egy fél mondatot. A 62-64. §-t elfogadták vita nélkül, a 65. §-ból néhány szót kihagytak, a 68. §-t pedig függőben tartották.

624 Április 25-én folytatódott a tárgyalás az igazságügyi bizottság által megvizsgált módosításokkal. Elmondták, hogy a miniszter módosításait támogatják, Polónyiét nem. így a tőzsdei biztost sem ajánlották elfogadásra, mivel azt feleslegesnek ítélték. A felügyeletet a budapesti királyi tábla is el tudja látni. Jelezte Jellinek, hogy két új szakaszt is beiktatnának az 1871. évi VIII. tc. 39-43. §-ainak módosításaként. A 33. §-ba foglalt vizsgálói pótlék 200 ft-ról 300 ft-ra való emelését is indítványozták.

625 Miután Szilágyi megnyugtatta Polónyit, hogy a tőzsdebíróságok felügyeletére időnként majd bizottságot rendel ki, Polónyi megbékélt, és korábban tett indítványától elállt. A Ház határozatképességéről szóló vita után a hátra lévő, a bizottság által megvizsgált szakaszokat, az általuk javasolt módosításokkal a többség elfogadta, s ezzel a részletes vita is véget ért.

626 A harmadik olvasatra április 27-én került sor, s mivel egészében elfogadták a javaslatot, a főrendeknek átküldték.

627 A főrendi házban Szabó Miklós, a Kúria elnöke mondott beszédet, melyben üdvözölte a javaslatot, és méltatta a felügyeleti jog gyakorlását, amely nem érinti a judicaturát. Három aggodalmat azonban megfogalmazott: a törvényszékeknél egy vizsgáló bíró nem lesz elegendő, sőt rögtöni intézkedéskor az albírák és a jegyzők nem mindenben tudják helyettesíteni, valamint kételyei voltak a törvényszéki albírák működésével kapcsolatban is. E tekintetben hangsúlyozta: hazánkban a bírói pályát díjtalan, majd díjas gyakornoki állással kezdi a jogász, azután aljegyzői, jegyzői megbízatásban részesül. így tizenöt évbe is telik, mire valakiből ténylegesen albíró lesz. A 47. § fizetési fokozataira is tett szerény észrevételt: nem értett egyet azzal, hogy a bírói pályára lépő ügyvédek, tanárok azonnal magasabb fizetési fokozatba kerülhessenek. „A bíró, 623 KHN87-92. XXIII. (1891) 120-122. p., MOL K2 7138/1891. számú irat (5039. ügyszám). 624 MOL K2 7138/1891. számú irat (5040., 5041., 5042., 5043., 5044., 5045., 5046., 5047..ügyszám). PN 1891. április 23. (111. szám) esti kiadás. 1. p., A 60. §-hoz lásd: X.: A bírói szervezet kérdéséhez. A bírósági jegyzői kar szolgálati vizsgájáról [...]. A Jog. 1891. március 22. (12. szám) 90-91. p. 625 KHN87-92. XXIII. (1891) 140-142. p., PN 1891. április 25. (113. szám) 2. p., esti kiadás. 1. p., MOL K2 7148/1891. számú irat (5057. ügyszám). 626 KHN87-92. XXIII. (1891) 124. p., MOL K2 7148/1891. számú irat (5058., 5059., 5060., 5061. ügyszám)., PN 1891. április 26. (114. szám) melléklet. 1. p. 627 KHN87-92. XXIII. (1891) 153. p., KHI87-92. XXVII. (1891) 1052. szám. 83-95. p., PN 1891. április 27. (115. szám) esti kiadás. 1. p., FHI87-92. XI. (1891). 619. szám. 2-3. p., MOL K2 7158/1891. számú irat.