Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA

dezéssel felszereltessenek. 3. A város kötelezi magát, hogy mihelyt a felállítandó főtörvényszék terve elkészült, legfölebb 10 év alatt a végleges elhelyezésre az igazságügyminisztérium terve szerint épületet emel és kész a kijelölendő építési tért ingyen a kincstár birtokába bocsátani." Azt tervezték, hogy a tábla a polgári törvényszék és a színház épülete között emeltetne majd a Vörösmarty, a Deák Ferenc és a Wesselényi utcák által határolt területen.

465 A közgyűlés reverzálist állított ki, melyben „egyhangúlag, a legnagyobb készséggel szavazta meg a kir. tábla czéljára kívánt helyiségek és fölszerelés előállítását, amint azt Szilágyi igazságügyi miniszter kívánta." A nyilatkozatot azután megküldték a belügyminiszternek is.

466 Szeged ezzel a nagyobb erőfeszítéseket be is fejezte, és a híreket hallgatva bizton várta a táblák körüli fejleményeket. Az említett híradások pedig rendre érkeztek. Mindazonáltal a reform mihamarabbi befejezésének szorgalmazása kételyekkel társult; „mert nagy dolog a hurcolkodás, amit decentralizácziónak neveznek, s mellyel évek óta ijesztgetik azokat a szegény táblabírákat."

467 Abban egyetértett mindenki, hogy a kormány elküldte a budapesti királyi táblának a selyemzsinórt, azonban kétségek merültek fel abban, hogy egy év múltán az új fórumok megkezdhetik-e működésüket. A környező törvényszékek is megmozdultak. A nagykikindai királyi törvényszék máris jelezte, hogy a majdani szegedi táblához kívánna tartozni, mivel ebben a városban látja biztosítottnak a magyarosodás .megvalósítását. Egyébként Felső-Torontál gazdaságilag is Szegedhez konverzált. Először Makó is a város mellett érvelt, de később inkább Arad mellett tört lándzsát egy saját törvényszék reményében is bizakodva.

468 A kormányzati egyeztetések közben szépen haladtak előre. A márciusi ankét, amelyet a királyi táblák ügyében szerveztek, a táblák számát 12-ben állapította meg, s állítólag Nagyváradon nem akartak fórumot szervezni, s Sopron és Szombathely is elesett Győr javára. Mindennek némileg ellentmondott az, hogy a törvénytervezet első publikált szövegében, mely az Ügyvédek Lapja nyomán a Szegedi Naplóban is olvasható volt, már csak 10 székhelyről számoltak be a tételes ismertetés nélkül.

469 Végül április 17-én főcímben jelent meg, hogy Szegeden lesz ítélőtábla, mivel beterjesztették a törvényjavaslatot az országgyűlés elé; később a törvényjavaslat szövegét is közölték.

470 A város ünnepelt, csakúgy, mint a tíz másik is: „Helyzetüknél és közlekedési viszonyaiknál fogva egyenes kijelölt táblai székhelynek tartjuk Debreczent és Szegedet. Azért kétszeresen szükséges őket emelni s fejleszteni, mert az igazi, tiszta, s egyszersmind intelligens, kultúrképes magyarság gyújtópontjai."

471 így hamarosan a tábla elhelyezéséhez kellett megfelelő épületeket találni. 465 SZN 1890. január 22. (21. szám) 4. p., CSML IV. B. 1402.a. 19. k. 1890: 14. 466 SZN 1890. január 23. (22. szám) 3. p., SZH 1890. március 5. (63. szám) 4. p., CSML IV. B. 1402.a. 19. k. 1890: 61. 467 SZN 1890. január 25. (24. szám) 2. p. 468 SZN 1890. január 24. (23. szám) 3-4. p. és február 10. (40. szám) 2. p., valamint március 26. (64. szám). 2-3. p. 469 ÜL 1890. március 12. (11. szám). 1-2. p. és SZN 1890. március 14. (72. szám) 2-3. p. 470 SZN 1890. április 17. (106. szám) 1. p. és SZH 1890. április 18. (106. szám), melléklet. 471 SZH 1890. április 27. (115. szám) 1-2. p.