Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA

bíróra bízta. Bírák lettek: Draskóczi Farkas Géza, Zachár Emil, Bittó Ernő, Bolgár Emil, Fittler Imre, Kovács Béla, Csenkey Géza és Lányi Bertalan budapesti ítélőtáblai bírák, továbbá Janecskó István miskolci törvényszéki bíró. Fogalmazóul Gindele Jenőt és Barta Antalt nevezték ki. A segédhivatali igazgatói állást Guttmann Henrik budapesti segédhivatali igazgató nyerte el. Irodatisztnek Schubert György és Vrabel Andor budapesti irodatiszteket tették meg.

444 Közben a kiköltözött törvényszék és az ügyészség végleges elhelyezése érdekében a Kisfaludy Károly utcában lévő egykori járásbírósági, valamint a Todesco-házat és a mellette fekvő szabad telket megvásárolta az állam. A Todesco az izraelita hitközség tulajdonában volt; az adásvételi szerződést Dröxler Gusztáv polgármester írta alá az Igazságügyi Minisztérium megbízottjaként. A vételár 20 ezer ft volt, amelyet a város által a tábla költségeire időközben felajánlott 100 ezer forintból fizettek ki.

445 Az utóbbiról Pozsony városa nevében Dröxler polgármester, Brolly Tivadar főjegyző és Szerinka Antal főpénztárnok március 27-én állították ki Bartal György királyi közjegyző előtt a „kötelezőt", amely szerint az összeget a Pozsonyi Első Takarékpénztártól kölcsönözték.

446 Az új tábla szervezésének folyamában január végén először Lászy József, majd február 23-án és 24-én Lehoczky Kálmán érkezett Pozsonyba. Az elnök látogatásáról tudhatjuk, hogy megtekintette az országház átalakítási munkálatait. Látogatást tett a polgármesternél és a törvényszék elnökénél, valamint Zichy József főispánnál is, kivel hosszan tanácskozott. Mint értesítette őket, április 18. körül fog véglegesen megtelepedni a városban.

447 Ennek minden bizonnyal mindenki örült, csak annak nem, hogy főügyészséget végül nem hoztak létre Pozsonyban, hanem e vonatkozásban a kassai kerülethez tartoznak majd, noha az eredeti ígéretek nem így szóltak. „Királyi táblai bíránk is lesz legkevesebb tizennyolc" — mondották korábban, de ténylegesen akkor csak tizet szerveztek, „talán nagy gratiából hozzá még kettőt".

448 Ellenben rendszeresítettek Pozsonyba egy elnöki titkárt Lábán Lajos helybeli törvényszéki bíró személyében, aki „tudományosan művelt jurista, jeles szónok és elegáns társadalmi férfiú" volt. Kinevezésének híre elégedettséget keltett a városban.

449 Az Igazságügyi Minisztérium 12610/1891. számú, április 10-én kelt rendelete nyomán a törvényszéki palota létesítéséhez szükséges munkák elkészítése végett nyilvános árlejtést hirdettek. A költségeket 184.202 ft és 33 kr-ban irányozták elő. A versenytárgyalást a pozsonyi törvényszék elnöki hivatali helyiségeibe hirdették május 8án délelőtt tíz órára. A jelentkező vállalkozóknak az egyes munkanemek költség előirányzata 5%-ának megfelelő bánatpénzt kellett betétbe helyezniük a budapesti m. kir. állampénztárnál vagy a pozsonyi királyi adóhivatalnál. A felhívásban részletesen isNYH 1891. február 4. (27. szám) 3. p. NYH 1891. február 14. (36. szám) 2. p. NYH 1891. március 29. (72. szám) 4. p. NYH 1891. február 4. (27. szám) 3. p., február 25. (45. szám) 3. p., február 26. (46. szám) 3. p. NYH 1891. március 29. (72. szám) 4. p. NYH 1891. április 4. (76. szám) 2. p.