Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA
ken terveztek felállítani. 434 A minisztérium egyébként a bírósági paloták „szakértőjét", a neves Wagner Gyulát bízta meg a Liszkay által megtekintett tervek alapján készítendő új ingatlanok munkálatainak felügyeletével. A helybeli támogatására Kramolin Viktor királyi ügyészt rendelte ki a miniszter. 435 A város ezzel a királyi tábláért tett jelentősebb megmozdulásait be is végezte, s nagy nyugalommal várta a törvényjavaslat beterjesztését. Jellemző, hogy április 18-án csupán egy rövid hírben számoltak be az eseményről a lapok, és szó szerint természetesnek tartották, hogy az egyik tábla Pozsonyba kerül. 436 Igaz, az 1890. április 14-re összehívott rendes közgyűlés meghívójában még szerepelt egy rejtélyes napirendi pont „Bizottsági előterjesztés a királyi tábla decentralisátiója tárgyában" megjelöléssel, de kifejtésének sem akkor, sem később nem találtuk nyomát. 437 Az országgyűlési általános vita sem okozott számukra nyugtalanságot, s május 6án örömmel konstatálták: „A törvényjavaslat sorsa tehát el van döntve, annak gyors törvénnyé válása és életbeléptetése biztosítva van, s meggyőződésünk, hogy e reform Szilágyi miniszter geniális vezetése mellett kiinduláspontja s győzelmes kezdete lesz az új szép aerának igazságszolgáltatásunk terén." Egyúttal vezércikkben méltatták Szilágyi Dezsőt. 438 A részletes vitában egyhangúlag szavazták meg Pozsony székhelyi mivoltát, sőt az a kedvező fejlemény is adódott, mi szerint a rózsahegyi törvényszék területét hozzá csatolták, nem pedig Kassához a 2. § egyetlen módosításaként. 439 A vármegye május 12-én tartott közgyűlésén lelkesedéssel fogadták el Zichy főispán azon indítványát, mi szerint a felállítandó új törvényszéki székház céljaira a vármegye tulajdonát képező úgynevezett kisvármegyeházát a hozzá tartozó telekkel együtt engedjék át, s így a megye is támogassa az igazságügy érdekeit. Az ügylet jogcíme ajándékozás volt, s telekkönyvileg a kincstár javára jegyezték be az ingatlant. 440 2. Az ítélőtábla befogadására az országházat 1891 januárjának közepén kezdték felkészíteni. Evégből kihurcolkodott a királyi törvényszék, és átköltözött ideiglenes helyére, a prímási palotába. Ott január 19-én kezdte meg ítélkező tevékenységét büntető ügyszakban. 441 Közben az új ítélőtáblai elnökök tisztelegtek az igazságügy-miniszternél, és hamarosan kiderült: Pozsonyba Lehoczky Kálmán kúriai bírót nevezik ki a tábla élére. 442 Örömmel konstatálták, hogy egy fővárosi lap, az Egyetértés szerint ő a Kúria legkitűnőbb bírái közül való. A pozsonyiak bíztak abban, hogy az elnökük „az állam bírói hatalmát igazsággal, eréllyel és méltósággal képviseli" majd. Ettől nemzeti és közvetve politikai kihatást is reméltek. 443 Az egyéb ítélőtáblai kinevezések február 4-én váltak ismertté a helybeli közvélemény előtt. A tanácselnöki teendőket az uralkodó Lászy József budapesti királyi táblai PL 1890. február 21. (36. szám) 2. p., február 23. (37. szám) 4. p. PL 1890. március 7. (46. szám) 2. p. PL 1890. április 18. (74. szám) 5. p. PL 1890. április 13. (70. szám) 5. p. PL 1890. május 6. (86. szám) 1. p. PL 1890. május 8. (88. szám) 2. p. PL 1890. május 15. (93. szám) 2. p. NYH 1891. január 15. (11. szám) 2. p. NYH 1891. január 17. (13. szám) 3. p., január 24. (19. szám) 5. p. NYH 1891. január 26. (21. szám) 3. p.
