Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA

keztek ilyen fényes eseményre. A lakomán körülbelül kétszázan jelentek meg. Tósztot mondott többek között a főispán a királyt és a tábla bíráit éltetve, Blaskovich pedig köszönetét fejezte ki a pécsieknek a fogadtatásért. Sável ama nagy nyereséget emelte ki, amit a bírák a város társadalmának jelentenek, majd Szilágyi Dezsőt éltette. Aidinger az odaköltöző családokat is megemlítette. Simonfay János országgyűlési képviselő is felszólalt az ünnepélyes rendezvényen, amely hajnalig tartott.

424 Május 9-én a Pécsi Figyelő királyi táblai értesítő rovatot nyitott, amelyben máris ismertették az előadandó és kiszignált ügyek felsorolását az egyes bírák szerinti rendben.

425 A pécsi ügyvédi kamarában a kamarai ügyész tisztségét betöltő Daempf helyett megválasztották az utódját Mittényi Miklós személyében, aki Csigó Jánossal mérkőzött a tisztségért.

426 Pécs városát egyébként június hónapban még az előbbieknél is nagyobb megtiszteltetés érte: június 21-én maga Ferenc József tett ott látogatást, aki eredendően a dóm felszentelésére érkezett, s egyúttal az új táblai palotát is megtekintette, amelyben személyesen Blaskovich István kalauzolta a bírói kar és a személyzet környezetében.

427 7. § POZSONY 1. Már az események felvázolása előtt meg kell jegyeznünk: az ítélőtáblák szétosztásának folyamatában Pozsony városa különleges, társainál jóval kedvezőbb helyzetben állt. Ez abból a nem elhanyagolható tényből adódott, hogy az országgyűlési képviselője személyesen Szilágyi Dezső volt. Az 1890. január 13-i rendes közgyűlésen Zichy József főispán napirend előtti felszólalásában a királyi táblák jövendő decentralizációjára figyelmeztetett, s arra hívta fel írásban a polgármestert és a város tanácsát, hogy evégből hamar intézkedjenek: néhány törvényhatósági bizottsági taggal együtt már most tegyenek lépéseket az ügynek „inicziálása körül", hogy a kormányhoz mihamarabb felajánlást tudjanak eljuttatni.

428 A közvélemény állásfoglalása ehhez kedvező volt, mivel az egyik német nyelvű napilap szerint Észak-Magyarországon Pozsony, Trencsén, Kassa és Máramarossziget alkották a kultúrvonalat, tehát — ha nem is mindegyikben, de — ezek valamelyikében kellene megszervezni az új felsőbíróságokat.

429 Január 28-án a Pozsonyvidéki Lapok már egyenesen arról számolt be, hogy „Pozsony királyi táblát kap, oly biztos, amint az, hogy népességénél és fekvésénél [fogva] kapnia kell azt". Minden esetre Dröxler Gusztáv polgármester és Neiszidler Károly országgyűlési képviselő előzetesen értekezletet tartott január 30-án, és tájékozódott a lehetőségekről.

430 Ennek eredményéről a február első napjaiban megtartott rendes köz424 PF 1891. május 9. (37. szám) 2. p. 425 PF 1891. május 9. (37. szám) 3-4. p. 426 PF 1891. június 3. (44. szám) 2. p. 427 PF 1891. június 24. (50. szám) 3. p., MOL X 7981. 23972. tekercs. Jkv 1891. május 6. üsz. 38.; Hídvégi [423. jz.], 25. p. 428 PL 1890. január 14. (8. szám) 1. p. 429 PL 1890. január 24. (16. szám) 1-2. p. 430 PL 1890. j anuár 28. (18. szám) 1. p.