Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA

ban irányozták elő, s a kivitelezést június 15. után meg is kezdték azzal, hogy november elejére el kell készülnie. A szükséges kiadásokat a város közönségének a pécsi takarékpénztár kezelésében lévő törzstőkéje terhére előlegezték meg, amelynek felhasználására küldöttséget szerveztek. A belső felszereléseket 12 ezer forint erejéig szintén a törzstőkéből finanszírozták a város tanácsának utólagos elszámolási kötelezettsége mellett. A munkálatokat Sável Kálmán törvényszéki elnök felügyelte a minisztérium megbízásából. Egyúttal gondoskodtak a kiköltöztetendő oktatási intézmény elhelyezéséről és az igazgató tanítónő kártalanításáról ottani lakásának elvesztése miatt.

413 2. 1891 januárjában már Pécsett is várták az ítélőtábla bíráinak kinevezését. Először Cseresnyés Sándor nagykanizsai törvényszéki elnök mint itteni tanácselnök kinevezésének kelt híre,

414 majd hamarosan a teljesebb névsor is ismertté vált. E szerint az elnöki széket Blaskovich István budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéki elnök foglalhatta el, aki mellesleg a pécsi járás országgyűlési képviselőjének, Nagy Ferencnek volt a veje. A bírák között Pauler Imre, Balogh Károly, Gruber Gusztáv, Kisfaludy Imre, Pilch Antal, Babics Mihály budapesti ítélőtáblai bírák, valalmint Zabakoszky Ferenc és Bócz Alajos budapesti s Graff Károly szabadkai törvényszéki bíró nevét olvashatjuk. A segédfogalmazó Orkónyi Ede, a segédhivatali igazgató pedig Persián Iván lett, ki már Budapesten is hasonló feladatokat látott el. Az irodatiszti állásokat Tantosy Ferenc és Pilisy József budapesti irodatisztek töltötték be. Az egyik írnok Sulyok Károly járulnok lett.

415 A készülő ítélőtáblai székházban ez idő tájt jól haladt a munka; éppen a berendezési tárgyakon dolgoztak, s március 1-jére tervezték az átadást. Közben „lakás-mizériák" keserítették a városvezetés életét, mivel nem volt elegendő számú és megfelelő színvonalú bérlakás az érkező bíráknak. Ezért állítólag akként határoztak, hogy a meglévő, de lakott ingatlanokból költöztetik ki a lakosokat, majd ezek után meg ők nem találtak megfelelő új otthont maguknak. Közben a bérleti díjak magasra szöktek, amely lakások pedig elérhető árúak voltak, azokat rókalyuknak minősítették, mivel sötét, nedves és piszkos volt valamennyi.

416 Az új tábla elnöke, az eredendően Debrecenben hírnevet szerzett nagy múltú polgárcsalád szülötte, Blaskovich István 1891. február 22-én érkezett először Pécsre. Látogatást tett Aidinger János királyi tanácsos és polgármesternél, azután megtekintette az ítélőtáblát s annak helyiségeit. A berendezési tárgyakat származási helyükön, a Hoffman gyárban is szemügyre vette, s elmondható: megnyerte tetszését az addigi kivitelezés. Továbbá tiszteletét tette Dulánszky Nándor püspöknél, Kardos Kálmán főispánnál és Szily László alispánnál is. Majd megnézte a törvényszék és a járásbíróság helyiségeit, s végezetül Sável Kálmán törvényszéki elnök vendége volt az ottani bírói karral egyetemben.

417 A tavasz folyamán sorra érkeztek az újabb kinevezések: Thomayer Gyula pécsi járásbírósági írnokot, Horváth Jenő budapesti ítélőtáblai és Gelléri Menyhért budapesti 413 MOL X 7981. (IV. 1402a) 23972. tekercs. Jkv 1890. június 26. üsz. 90. 414 PF 1891. január 31. (9. szám) 4. p. 415 PF 1891. február 4. (10. szám) 2. p. 416 PF 1891. február 7. (11. szám) 3. p., február 11. (12. szám) 1. p. 417 PF 1891. február 25. (16. szám) 2. p.