Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA

vényes szokásokat és rendeleteket megtartom. Ezek szerint erőmhöz és tehetségemhez képest a hivatalomhoz tartozó minden ügyben az előttem perlekedőknek vagy hozzám folyamodóknak személyválogatás, érdekeltség és elfogultság nélkül, kérést, jutalmat, kedvezést és kedvkeresést, félelmet és gyűlöletet félretéve, részrehajlatlanul, lelkiis­meretem és meggyőződésem szerint igazságot szolgáltatok, tisztemben híven, ponto­san és serényen eljárok. Isten engem úgy segéljen!" 394 Az eskütétel után köszönő szavakat hangoztatva az elnök bezárta az ünnepi ülést. A ceremóniasorozat azonban nem ért véget: háromnegyed egykor ötfogásos püspöki ebéd következett, amelyen kilencvenketten vettek részt. Schlauch püspök a „Justitia est regnorum fundamentum" szavakkal kezdte pohárköszöntőjét, amelyben a koronás királyt is méltatta. Zádor Gyula szólott utána. Beszédében valószínűsítette, hogy talán nem mindegyik bíró érkezett örömmel megszokott helyéről az „idegenbe", azonban a szíves, lelkes fogadtatás, melyben Nagyvárad művelt közönsége részesítette őket, melegséggel tölti el szívüket. Sal Ferenc polgármester köszöntőjében üdvözölte a bé­késmegyei és aradmegyei közönséget is. Széchenyi Jenő kanonok éltette városának kiváló szülöttét, Szilágyi Dezsőt. Erdélyi Endre a királyi táblai bírói kar nevében biz­tosította az elnököt: a némely bírák által esetleg érzett idegenkedés hamar el fog múl­ni, ha megismerik Nagyvárad művelt, intelligens, hazafias érzelmű lakosságát. Nogáll János felszentelt püspök éltette az oda érkezett férfiakat, akik máris megnyerték mindannyiuk rokonszenvét. A délutáni pihenőt követő események ünnepi vacsorával folytatódtak este nyolc órakor a neves „Feketesas" szállodában és étteremben, ahol hangversenyt is adtak a tábla bíráinak és alkalmazottainak tiszteletére. 395 Május 11-től a törvénykezés megindultával az ünnepi hangulat helyét apránként átvették a munkával teli napok. „Elvárjuk a királyi tábláktól — írta a sajtó —, hogy a hozzájuk áttett, a kormány közvetlen közelében és felügyelete alatt lévő [!] pesti kirá­lyi tábla által el nem intézett hátrányokat nyomban feldolgozzák, és bizonyára fel fogják dolgozni a nagyváradi királyi táblánál is, ahol a kinevezett tizenhárom bíró már eleve átvette a hátrányokból azt a tömeget, ami jó sok idejét fogja igénybe venni és még az újabbakat is el kell intéznie." És valóban: Budapestről érkezett 1022 polgári, váltó és telekkönyvi, valamint 293 büntető ügy a tábla megalakulásának napjáig, s még néhány százat vártak. Továbbá beiktatandók voltak az április 1-je óta visszatartott ügyek is. 396 Az ügyvédi kamara külön is elbúcsúzott a bírává lett korábbi elnökétől, Ritoók Zsigmondtól május 10-én, akinek a tiszteletére azelőtt még egy verset is megjelentet­tek. Búcsúzó beszédében az új tanácselnök máig aktuális üzenetet mondott volt ügy­védtársainak: „[...] ugyanazon téren munkálkodunk: az igazságszolgáltatás terén; ugyanaz a czélunk, nem is lehet más czélunk, mint a jog diadala, mert ha az ügyvéd munkájában ellentétes nézetek törekszenek is érvényesülni, az nincs az igazság kárára, 394 SZb 1891. május 6. (104. szám) 2. p., Nv 1891. május 6. (103. szám) 1. p. Vö. Antal Tamás: Adalék a vegyes bíróságok történetéhez. A debreceni vegyes bíróság (1869-1871). in: Debreceni Szemle. Szerk.: Gunst Péter. 2003. december (4. szám) 551-552. p. 395 SZb 1891. május 6. (104. szám) 2. p., Nv 1891. május 6. (103. szám) 2-3. p. 396 SZb 1891. május 10. (107. szám) 1. p., május 12. (108. szám) 4. p., Nv 1891. május 7. (104. szám) 1. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom