Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

BEVEZETÉS

népességet 14.118 főnek gondolja.

34 Bagi Gábor a XIV. századra 5-6000 főt vélelmezett.

35 Papp Izabella a görög kereskedőknek a Jászkunság kiváltságolt társadalmába történt beilleszkedésével, a kulturális és gazdasági életben elfoglalt helyével foglalkozik. A viseletkutatás sem maradt érintetlen terület. Györffy István nagykun viseletről megjelent tanulmánya óta Bánkiné Molnár Erzsébet a Kiskunság vonatkozásában folytat kutatásokat, H. Bathó Edit a Jászság viseletéről készített monografikus feldolgozást.

36 A jászok és kunok hagyományos foglalkozásai közül a népi méhészkedésről H. Bathó Edit, a halászatról Szilágyi Miklós néprajzkutatók feldolgozásai emelkednek ki.

37 A szántóföldi gazdálkodás nagyfokú közösségi szervezettségét a redempcio utáni korszakban Bellon Tibor, Szabó László, és Bánkiné Molnár Erzsébet bizonyította.

38 A településnéprajz területéről Nóvák Lászlónak az Alföld településnéprajzát áfogó kutatásai hoztak új eredményeket.

39 Irányításával és szervezésében a nagykőrösi Arany János Múzeum számos olyan konferenciának adott otthont, ami az Alföld kutatását állította középpontba, s ahol a Jászkunság kérdései történeti és néprajzi problémái fórumot kaptak.

40 Kutatástörténeti áttekintésemben nem tértem ki a helytörténészek munkáira, holott nélkülük az említett összefoglalások szegényebbek lettek volna. A XIX. század végétől napjainkig szinte folyamatos a megjelenésük. A helytörténeti írások nélkülözhetetlen adalékokkal, pótolhatatlan forrásokkal és nem egyszer új látásmóddal és következtetésekkel gazdagítják a jászkun múlt megismerését. Feldolgozásom további részében támaszkodom eredményeikre, s az adott helyen hivatkozom a bibliográfiai adataikra. Külön és kiemelten kell említeni Kiss József munkásságát. Kutatásai az eladatástól a redempcióig (1702-1745) monografikus alapossággal tárják fel a Jászkun Kerület gazdaság- és társadalomtörténetét.

41 Úgy tűnhet nincs már fehér folt a jászkun múltban, a téma iránti érdeklődés mégis eleven. Az etnikai és kulturális identitás kérdéseit szinte egyetlen a jászkunokkal, a Jászkunsággal foglalkozó kutató sem kerülheti meg.

42 Talán csak a jászkun redempcio hatásának felderítése mozgósított több energiát, mégis mindkét téma a XIX. század végétől folyamatos érdeklődést vált ki. Magam is ezzel az érdeklődést generáló kutatási hullámmal jutottam el a redempcio problémakörének megkerülhetétlenségéig. S a már említett igazgatástörténeti összegzéstől a gazdaság- és mentalitástörténeti vizs34 BOTKA János 2000. 34-47. 35 BAGI Gábor 1993. 149. 36 GYÖRFFY István 1983. 374-396.; BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1995.; 1997.; 2001.; H. BATHÓ Edit 2002.; 2004. 37 H. BATHÓ Edit 1988., 1995.; SZILÁGYI Miklós 1966., 1992. 38 BELLON Tibor 1973.; BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 2000.; SZABÓ László 1997. 39 NÓVÁK László 1991., 1986. 40 NÓVÁK László 1989., 1992., 1998., 2002. 41 KISS József 1968., 1979., 1987., 1990., 1992. 42 UJVÁRY Zoltán 1998.; SZABÓ László 1981., 1996., 1998.; SZILÁGYI Miklós 1996.; BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1997.; PETERDI Vera 1995.