Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

A JÁSZKUN AUTONÓMIA VISSZAVÁLTÁSA

sorolhatók az irredemptusok közé. 209 1821-ben Jászladányon hasonló határozatot hoz­tak. 210 1823-ban Kunszentmiklós küldöttei kezdeményezték a generális közgyűlésben, hogy újból állapítsák meg a redemptussághoz szükséges földtulajdon mennyiségét. Kunszentmiklóson 1825-ben a redemptusok és nemesek 428-an, az irredemptusok és zsellérek 476-an voltak. Az 1786-os népszámláláshoz viszonyítva a redemptusok és nemesek együttes száma 124-gyel, míg a zsellérek és irredemptusok száma csak 4­gyel szaporodott. Egyértelmű, hogy a kérelmet az önkormányzati hatalmat birtokoló módos redemptus réteg érdeke motiválta, akik előjogaik érvényesítését féltették a re­demptusok közé felkapaszkodott kevésföldű irredemptusoktól. A kunszentmiklósiak kérelme meghallgatásra talált. A közgyűlés kimondta, „csak azok élhessenek a redemptusokat illető jussokkal, akik különben irredemptusok lévén, a megyebeli közönségek határjaiban 25 forintos Redemptiot érő Tőkeföldbeli birtokot szereznek. A Törzsökös Redemptusok successori pedig, habár csekélyebb földbirtok­jok légyen is, mindenkor redemptusoknak tartattnak". 211 Az 1823-as redemptusi értékhatár a későbbiekben nem változott. Azt még több­ször megerősítették, hogy ha az irredemptusból földvásárlással redemptussá vált lakos földje valamilyen okból az értékhatár alá csökken, akkor redemptusi jogait elveszíti, de a „törzsökös redemptus famíliák maradékai ha bár legcsekélyebb mennyiségű föl­deket birnak is, mindenkor redemptusoknak tartattak." 212 A társadalmi egyensúly megbomlásának hatása a redemptusság szabályozása mellett egyrészt a földvásárlások korlátozásában, másrészt a választójog kiszélesítésére irányuló törekvésekben jelentkezett. Bár az irredemptusoknak csak a külsőtanácsba sikerült bejutniuk, a céheken keresztül és különböző helyi mozgalmakban hangot adtak az önkormányzati változtatásokra irányuló igényeiknek. 1843-ban az ellentétek az egész Jászkun Kerületre kiterjedő mozgalommá terebélyesedtek, de a törzsökös re­demptusok, redemptusnemesek vezető rétegének hatalmát nem sikerült csonkítani, s a választói jog kiterjesztésében sem értek el eredményt. 213 A birtokosok és birtoktalanok aránya a Jászkunság kerületeiben Kerület 1786 1825 1842/43 Kerület Redemptus Irredemptus, zsellér Birtokos Birtoktalan Birtokos Birtoktalan Jász 57% 43% 62% 38% 57% 43% Nagykun 65% 35% 64% 36% 61% 39% Kiskun 45% 55% 48% 52% 50% 50% 209 SZML Karcag lt. Tan, jkv. 1800. szept. 21. 226. 210 SZML JKkgy. jkv. 1821. febr. 19. 15. 211 BKML Kh. lt. Prot. Pol. XXVI. 353/1823. 212 BKML Kh. lt. Prot. Pol. XXX. 25-26. 213 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1995. 85-90.; 37-57.; Uő. 2002. 66-76. 214 DANYI Dezső-DÁviD Zoltán 1960. 64-65.; BAGI Gábor 1995. 81-85.

Next

/
Oldalképek
Tartalom