Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

A JÁSZKUN AUTONÓMIA VISSZAVÁLTÁSA

A Jász Kerület településeinek redempciós alapegysége, redempciós kulcsa

1 Település Földterület alapegysége Váltási összeg egy alapegységre Jászberény 1 kötél = 16 hold szántó+ 1000 Döl kaszáló 37 Ft és 50 den Árokszállás 1 kötél = 60 kh 276 Döl 80 Ft Apáti 1 sessio - 96 becs.hold 1 becs.hold = 1500-1600 Döl 400 Ft Alsószentgyörgy 1 sessio = 24 pózna 1 pózna = 4 kh + 222 Döl 334 Ft Ladány 1 sessio (nem ismert a pontos területe) 264 Ft Kisér kb. 200 kh 200 Ft Fényszaru 1 kötél - 12 öl, 1 öl = 3 és fél kh 57 Ft 40 kr Mihálytelek 1 kötél - 30 kh 46 Ft Jákóhalma 3 rend - 9 kh 25 Ft Dósa 1 kötél = különböző a szántó és a kaszáló 36 Ft 90 den Felsőszentgyörgy 1 kötél = 40 hold 45 Ft A jászsági redempciós kulcsok mutatják, miért nevezték sok jászkun településen a megváltott egyéni tulajdonba adott földet forintos földnek. Annyira sokféle mértékegységet alkalmaztak, hogy a „forintos föld" megnevezés volt az egyetlen általánosan egységnek használható mérték. Ezt később redempciós forintra pontosították, s minden tehervállalásnál aránykulcsnak használták. A helyi tanácsokban vagy nagyobb gyűlésekben megállapított osztókulcs nem csak településenként különbözött, amint azt a Jász Kerületnél láthatjuk, hanem esetenként még határrészenként is. Sokkal átláthatóbb volt a redimálás és vállalhatóbb a teher ott, ahol már a befizetések megkezdésekor tudhatta a földváltó mit kap a pénzéért. Ilyen település volt a Kiskun Kerületben Félegyháza. Félegyházán a redempcio felosztása valóban szabad vállaláson alapult, s bizonyos mértékű kényszert csak a hiányzó pénz behajtására az állatok és háztelkek után kivetett redempciónál alkalmaztak. A redimálás egyszerű valamit valamiért elve a gyakorlatban túl bonyolult lett. Egyes helységekben csökkentette a fizetési hajlandóságot, hogy a redemptor nem látta világosan mit kap a pénzéért. Ezért a nádor már 1745 októberében sürgette, osszák fel a megváltott földet, hogy ki-ki láthassa miért fizet. Valóban, a Jászságban, ahol már megtörtént a felosztás nagyobb arányú volt a befizetés. A nádori utasítást a tanácsokhoz közvetítő főkapitány levelében kifejti „...ha meglátja a szegénység miért kölletik fizetni örömest fizet maga örök földjéért és rétjéért, kivel azután szabad lész még gyermeke is mint örökét eladni és elzálogosítani benn levőknek."

177 A befizetések sürgetésének eszközei közé hamarosan bekerült az elnyerhető politikai jogok tudatosítása. Már 1745 őszén érzékelhetők azok az intézkedések, amelyek 176 BAGI Gábor 1995. 37-48. A táblázatot az általa közölt helységenkénti redempciós eredmények alapján állítottam össze. 177 NAGY SZEDER István 1924.1. 95-96.