Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

GAZDASÁGI AUTONÓMIA

A Jászkun Kerület közgyűlésén 1785 szeptemberében tárgyaltak a „szabadságról". A rendelet ugyanis indukálta a problémát, élhetnek-e a szabadsággal azok a redemptusok, akiknek nincs szőlőjük? A vitákban II. József rendeletét úgy értelmezték, hogy kiszélesítette a redemptusok korábbi jogait. A közgyűlésen elfogadták, hogy azok a redemptusok is mérhetnek bort, akiknek nincs szőlőjük, ha a szőlő a Districtusban termett. Továbbá, mérhetik a tulajdonukban vagy bérletükben lévő szőlőnek a borát akkor is, ha az a kerületeken kívüli promontoriumokban termett. Az irredemptusok bormérését viszont kategorikusan megtiltották, az ő borukat a redemptusok mérhették ki. A közgyűlés állást foglalt, hogy az a redemptus, aki a maga borát nem akarja saját házánál mérni, más redemptus gazdával kiméretheti.

521 A három hónap szabad bormérés kiterjesztése minden redemptusra, akár volt szőlője akár nem, megcsapolta a beneficium jövedelmét. Volt település, pl. Alsószentgyörgy, ahol a kerületektől a jog felfüggesztését kérték. Igaz, itt nem termett szőlő. A községek nagyobb gyűlésein évekig vissza-visszatértek a problémára, élni kívánnak-e bormérési jogukkal a redemptusok, vagy teljesen lemondanak róla a közbeneficium javára. A kerület ez utóbbira biztatta a communitásokat.

522 A másik probléma a kocsmák és mészárszékek kezelése körül alakult ki. 1791ben az országgyűléstől kérik, hogy a települések a régi mód szerint szabadon dönthessenek bérbeadják kocsmáikat és mészárszékeiket, vagy maguk hasznosítják.

523 Ugyanebben az időben a halasiak az egészéves szabad bormérést óhajtanák. Halason viszonylag sok szőlő volt, s a homokos terület gyenge gabonatermésének jövedelmét pótolhatta volna a borból keletkező bevétel. Ők a nádorhoz fordultak engedélyért, de a válasz elutasító volt. A nádor megerősítette, hogy a bormérés jogát nem az egyes lakosok, hanem a közösségek kapták, az egészéves bormérés tehát a közösségi jövedelmet csorbítaná, másrészt a halasi különút megbontaná a kerület egységét.

524 Valóban 1795 után egyre több község házipénztára deficites. 1768-ban még minden településen pozitív a számadási mérleg. 1795-ben Árokszállás 3500 Ft adóssággal zár, Fülöpszállás egyenleggel, Félegyháza kölcsönből tartotta fenn önkormányzatát.

525 Az eladósodás nem csupán a beneficiumok csökkenéséből eredt. Nagy volt a túlköltekezés, ami méginkább a bevételek megóvására figyelmeztette a helységeket Ladányon a templomépítés költségei miatt három évre felfüggesztették a lakosok bormérési jogát. Félegyháza viszont nem okult, s a ráfizetések ellenére sem adta árendába beneficiumait.

526 1795-ben minden kiskunsági település maga kezelte kocsmáit, csak néhány mészárszéket adtak bérbe. A kerületi magisztrátus ekkor, hogy mégis 521 SZML JK kgy. jkv. 1785. szept. 9. 522 SZML JK kgy. j kv. 1790/2. 2375. sz. 523 SZML JK kgy. ir. Fasc. 1. N- 367/1791. 524 BAGI Gábor 1995. 183. lap 525 SZML JK kgy. ir. Fasc. 2. N- 99/1797. 526 SZML Kf. lt. Prot. Pol. 1799. nov. 1. 605.