Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

GAZDASÁGI AUTONÓMIA

Egy rovás értéke kerületenként' Kerület 1824/25 1831/32 1840/41 1844/45 1847/48 Jász 55 Ft 54 Ft 22 xr 63 Ft 54 xr 56 Ft 46 xr 74 Ft Nagykun 52 Ft 18 xr 63 Ft 24 xr 65 Ft 9 xr 58 Ft85 Ft 6 xr Kiskun 81 Ft 48 xr 76 Ft 11 xr 95 Ft 16 xr 84 Ft 36 xr 97 Ft 42 xr A háziadó kivetéséhez ugyanazokat az adóösszeírásokat használták alapul, amelyeket a hadiadó kivetéshez készítettek. Beszedése is a hadiadóhoz hasonlóan történt. A befizetett összeget azonban elkülönítve, külön pénztárban kezelték. Ezt a pénztárat nevezték beneficiális vagy házi pénztárnak, s alpénztárai fogadták be az önkormányzat egyéb helyi jövedelmeit, innen fizették az önkormányzat közös kiadásait. A házipénztár tehát mindazt a jövedelmet kezelte, ami az önkormányzat gazdasági hátterét biztosította. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI HÁTTERE KÖZMAJORKODÁS

497 A jászkunsági községeket az 1746. május 4-én kiadott királyi rendelet kötelezte, hogy „a községi oeconomiára és a szegénységnek hasznára proportio szerint egy jó darab piagát" elkülönítsen, s azon gazdálkodjon. A közös gazdálkodáshoz az un. szakállföldből

498 vagy a közlegelőből szakítottak ki különböző nagyságú területet. A közcélú föld műveltetése közmunkában történt. A redemptusok, az igavonó állattal végzendő szántást és behordást, a földnélküliek a gyalogmunkát végezték. A munkát a birtokosokkal kibővített tanácsülésben esetenként osztották fel, a felügyelést egy-egy tanácsnokra, a szervezést a tizedesekre, vagy az e célra választott bizottságokra, gazdákra bízták. A XIX. századtól külön városgazdát alkalmaztak, aki a helyi közgazdálkodást szervezte. Általánosnak tekinthető az évi hat nap közmunka kötelezettség. Félegyházán 1771-ben a tanácsnokok kivételével mindenki köteles volt hat nap kaszálni a helység részére.

499 A földtulajdonosok ezen túl minden negyed telektől

500 fél szekér széna beszállítására köteleztettek. 1796-ban egy betelepedni szándékozó pesti asztalos kérdésére, hogy milyen teherre vagy robotra lenne kötelezve évente, a tanács azt válaszolta, hat nap gyalogsort és a pénzbeli portiót kell teljesítenie. 496 BAGI Gábor közlése. 1991. 243. lap 497 Közmajorkodásnak a városgazda, helységgazda irányításával (oeconomus) az e célra kijelölt földön folytatott gazdálkodást nevezték. 498 Szakáll földnek nevezték az osztásnál kimaradt feleslegeket, amelyekből a helyi vezetők érdemeikért kaphattak művelésre egy-egy parcellát. 499 BKML Kf. lt. Prot. Pol. 3. 101. 500 A telek mérete helységenként változott. Félegyházán pl. negyed telek 35 kh volt.