Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
IGAZGATÁSI AUTONÓMIA
tói vezették be. Hajdúhadházon a nagytanács azonosult a közbirtokossági gyűlésekkel. A Jászkun Kerületben a birtokosság véleményét és szavazatát nem helyettesíthette a külsőtanács. A BIRTOKOSSÁGI GYŰLÉSEK A redempcióban megváltott osztatlan közös tulajdonnal a birtokosok közössége rendelkezett. A redemptus birtokosok közössége 1848-ig azonos a politikai községgel. A tulajdonosi érdekérvényesítést, és a politikai élet koordinálását a redemptusok a tanácsra hagyták, s csak a nagyobb horderejű politikai és gazdasági ügyek eldöntésébe szóltak bele. Beleszólásuk az úgynevezett nagyobb gyűléseken történt, ahol a tanács és a tekintélyesebb birtokosok együtt határoztak. A birtokosok az ülés napirendjének meghirdetésével értesültek a tárgyalandó gazdasági kérdésekről, s aki akart az megjelenhetett, véleményt nyilváníthatott és szavazhatott. A tanácsülési jegyzőkönyvbe mindenkor feljegyezték a megjelent birtokosok nevét. A jászkun birtokosok közössége, amint azt egy korábbi tanulmányban már kifejtettem 380 nem tekinthető nemesi közbirtokosságnak. A redempcióban kollektív nemességet nyert Jászkun Kerület birtokosai nem alkottak compossessoratust. A nemesi közbirtokosságok sajátosságait és a községekhez való viszonyát elemezve megállapítottam, hogy a jászkun településeken a redempcio után kialakult közbirtokosság, birtokos közösség csupán bizonyos vonásokban hasonlítható a nemesi közbirtokossághoz. Fodor Ferenc 381 a jász községekről azt állapította meg, hogy azok gazdasági közösségek. Kutatásaim Fodor megállapítását az egész Jászkun Kerületre igazolják. A jászkun községek maguk szabták ki maguknak a gazdálkodási formát, s a közös döntések hatálya mindenkire egyformán kiterjedt. A döntések ezért „nagyobb gyűlésekben" születtek, a birtokosok, azaz az osztatlan tulajdon tulajdonosainak beleszólásával és szavazatával. A Jászkun Kerületben nem volt szükség a közbirtokossági szervezet elkülönülésére, hiszen a politikai élet irányítói ugyanabból a társadalmi csoportból kerültek ki, mint a gazdasági élet véleményirányítói. A gazdasági gyűléseket 1848 után váltották fel az intézményesült közbirtokosság külön tartott birtokossági ülései. Az átalakulás formai és tartalmi változásokat és a birtokossági vagyon elkülönítését eredményezte. Az 1848 utáni közbirtokosságok már nem települési, hanem csoportérdeket érvényesítettek, s nem sorolhatók a helyi önkormányzat irányító, döntéshozó testületei közé. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1998. FODOR Ferenc 1942.
